Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

Esztergom története az államalapításig Az első őskori telepek nyomai a Duna melletti településekhez kapcsolódnak. Kr. e. 350 000 évvel ezelőtt már önálló telep volt Vértesszöllösön. Itt találták meg az öskőkori emberek maradványait. Kr. e. 100 000 - 40 000 Szintén öskőkori leletek kerültek elő tatabányai Szelim-barlangból, valamint a bajóti Jankovich-barlangból. Kr. e 20 000 - 10 000 Őskori vadászok táborai voltak Esztergom, Dömös, Bajót környékén. Kr. e. 5000 A megye szinte valamennyi községében megjelentek az újkökor állattartó, növénytermelő népcsoportjai. A fémművesség nyomai szintén fellelhetők. Kr. e 2000 A korai bronzkor idején városias települések jöttek létre. Kr. e. 1000 körül A késő bronzkorban a földművesség és fémművesség, valamint kereskedés nyomai találhatók a községekben. Kr. e . 400 - 300 A Dunakanyar területére betörtek a kelták. Esztergomban is jelentős településük volt. A város egész területén találtak kelta emlékeket. Szentgyörgymezön késő kelta fazekastelep nyomai kerültek elő. Kr. u. 41 - 54 A rómaiak Esztergomba és környékére Pannónia megszállásának harmadik szakaszában érkeztek Claudius császár uralkodása idején. 69 - 79 A Duna vonala mellett állandó katonai táborokat, erődöket építettek, a germán markomannok és kvádok ellen. Ekkor létesült az esztergomi Várhegyen is a római tábor. 96 - 117 A súlyosbodó támadások miatt Traianus megkezdte a dunai limes vonal kiépítését : Azaum, (Almásfüzitő), Crumerum (Nyergesújfalu) és Solva (Esztergom). 172 Marcus Aurelius a filozófus császár a kvádok ellen vezetett hadjáratot a Garam mentén. Bényben írta Elmélkedések című müvének egy részét. 174. augusztus Marcus Aurelius császár Magyarszögyénnél a kvádok elleni csatában fényes győzelmet aratott. A csata jeleneteit a Rómában álló diadaloszlopon örökítették meg. 312 - 375 Constantinus és Valentinianus császárok alatt újabb erődök létesültek védelmi célból. Ekkor épült a tokodi tábor, a pilismaróti Homok - hegyi Kiserőd. Az esztergomi Hideglelős - keresztnél lévő erőd, valamint a pilismaróti Kis - hegyi tábor. 375. november 17. Brigetioban Valentinianus császár a kvádokkal folytatott tárgyalás közben meghalt. Ez egyben a római uralom végét is jelentette. 425 - 455 A megye területén hunok tartózkodtak. Csak szórványos régészeti leletek maradtak utánuk. 27