Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

527 - 547 A longobárdok szállták meg a vidéket, majd Itáliába távoztak. 568 - 803 Az avarok foglalták el Esztergomot és környékét. Régészeti leletek maradtak még fenn Csolnokon, Pilismaróton és Dömösön. 895 - 900 Árpád vezetésével a magyarok birtokba vették a Kárpát - medencét. 969 - 975 Esztergomban született Géza fia Vajk, a későbbi I. Szent István. 970 - 997 Géza fejedelemsége idején a székhely Esztergom lett. Itt kezdte építeni a Várhegyen palotáját és a Szent István vértanúról elnevezett templomot. 972 ősze Pilgrim, passaui püspök hozzájárulásával Sankt Gallen - i Brúnó Esztergomba jött és megkeresztelte Gézát és testvérét Mihályt. Feltehetően ekkor keresztelte meg Géza fiát Vajkot is, aki a keresztségben az István nevet kapta. 973 Géza fejedelem követeket küldött I. Nagy Ottó császárhoz Quedlinburgba, ahonnét keresztény hittéritőket hozatott. Velük iparosok és kereskedők is érkeztek a városba. 989 Adalbert, Prága püspöke Rómából jövet Esztergomot is meglátogatta. A hagyomány neki tulajdonítja István megkeresztelését. 995 Adalbert ismét látogatást tett Esztergomban. 995 Géza fia István és II. Civakodó Henrik bajor herceg leánya Gizella házasságot kötöttek. 997 Géza fejedelem halála, István fejedelem lett. 28