Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

Vaszary Kolos prímás 50 ezer koronával járult hozzá az 1902-ben megnyílt új kórház építési költségeihez. A városiasodásra felhozott példák bizonyítják, hogy el kellett jönni annak a pillanatnak, amikor ismét felmerül az egyesítés gondolata. Az első lépés ez ügyben az 1890. március 3-i képviselőtestületi ülésen történt. Felvetődött, hogy Simor János hercegprímás, aki annyi kiváló intézménnyel ajándékozta meg a várost, sokat tehet az egyesítés érdekében is. A tervet a prímás örömmel fogadta, s a város vezetőit támogatásáról biztosította. Az előkészületeket Simor halála szakította félbe. Az egyesítés gondolata ismételten csak 1893-ban került a testület elé. Ekkor a város az új érseknek díszpolgári címet adományozott, s ö pártoló nyilatkozatot tett az egyesítés támogatására. Október 3-tól teljes lendülettel megkezdték az előkészületeket. Okulva az 1850-es évek kudarcain a királyi város először a társközségekkel beszélte meg elképzeléseit, s csak azután saját testületével. Dr. Földváry István főügyész részletes tervezetet készített, amit eljuttattak a társvárosoknak is. A tervezet megvitatásával először Szenttamás foglalkozott, s 1894. július 29-én tartott közgyűlésükön az egyesítést elfogadták. Víziváros úgyszintén egyhangú lelkesedéssel üdvözölte a javaslatot. Szentgyörgymező egyelőre csak elvben támogatta az egyesítést. Augusztus 9-én megtartott közgyűlésükön komoly feltételeket szabtak. Követelték, hogy közlegelöiket külön használhassák, az úrbéresek részére külön irodát biztosítsanak, külön gazdát, hegymestert, postahivatalt, sertéspiacot és adópénztárt tarthassanak. 1894. szeptember 6-án ült le a négy helység, hogy elkészítsék feliratukat a belügyminiszterhez. A felterjesztést Szentgyörgymező is aláírta, a fent ismertetett követelések betartása mellett. A belügyminiszter jóváhagyása 1895. január 13-án érkezett meg a városhoz, amelyben az egyesítéshez hozzájárult. A döntés után a legfontosabb feladat az volt, hogy a négy község vinlis és választott képviselőit összeírják, s az egyesített képviselő -testületetet megalakítsák. Miután ez megtörtént Esztergom rendezett tanácsú város 1895. július 8-án Andrássy János alispán elnöklete alatt megtartotta az alakuló ünnepi ülését. A négy település egyesítésével látszólag tehát létrejött egy egységes város. azonban, ha külön-külön megvizsgáljuk e városok társadalmi rétegződését, azt tapasztaljuk, hogy a kép nem egyértelmű. Minden település ugyanis magán viseli azokat a természetföldrajzi és történelmi adottságokat, amelyek a török utáni újratelepüléssel létrejöttek. Az 1895 előtti években a királyi város belvárosi részében a vármegyei és városi hivatalnokréteg lakott. Ugyancsak a belváros hosszanti utcáiban laktak az iparosok és kereskedők. A Dunához közel tímárok, molnárok, szappanosok éltek. Itt találtak otthonra a halászok, a fazekasok, serfőzők és fakereskedők is. 22