Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1822-töl ismét működött nyomdász Esztergomban Beimel József személyében. Nyomdája a Kossuth Lajos utca 19-es számú ház helyén állt. Esztergomi vállalkozásával párhuzamosan Pesten is működtetett nyomdát, majd Pestre költözése után Esztergomban a város különböző központi helyén lévő helyiségekben nyitott könyvkerekedést. Beimel támogatta városunkban a kibontakozó magyar irodalmat is. Szeder Fábián bencés tanárral közösen adták ki 1827 és 1833 között az URÁNIA című almanachot. Kiadványukban nem csak a helyi szerzők szerepeltek, de szerzőként jelentkeztek olyan jeles alkotók is, mint Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly. Esztergom reformkori kulturális és társas életében a legfontosabb helyet az 1837-ben megalakult Kaszinó töltötte be. A Kaszinó Egyesület kezdetektől a művelődés ügyét tartotta szem előtt, nagy hangsúlyt helyezett könyvtára gyarapítására. Ugyancsak a társas élet fontos színterei voltak a vendégfogadók. A 19. század első felében öt vendégfogadó várta a királyi városban a vendégeket. 1900-ig állt a mai Széchenyi tér 22-es számú ház helyén a Fekete Sas Vendégfogadó, amely a város tulajdonában volt. A vízivárosi Fürdő Szálloda elkészültéig, 1842-ig a város legdíszesebb vendégfogadója a ma is álló Magyar Király Szálloda volt ( Kossuth Lajos utca 25. ) Többnyire ezekben tartották a bálokat és az 1816-tól rendszeressé váló magyar nyelvű színházi előadásokat is. A város hazafias polgársága 1848-ban a forradalmi események élére állt. Az országban elsőként, március 18-án határozták el a nemzetőrség felállítását, amelynek magvát a jól működő polgárőrség alkotta. Néhány nap alatt a négy városból 1278-an jelentkeztek nemzetőr szolgálatra. Parancsnokuk az 1836 óta Esztergomban élő haladó gondolkodású ügyvéd, Besze János lett. Őt választották júliusban országgyűlési követnek is. Mészáros Lázár hadügyminiszter megbízásából a Besze vezette esztergomi nemzetőrök két századát jelölték ki a komáromi vár védelmére. Augusztus 10-én indultak Komáromba és megadásra kényszerítették Mertz tábornokot, aki négyszázuk előtt megnyitotta a vár kapuit. A szabadságharc fontos esztergomi eseménye volt, hogy 1848. október 18-án Kossuth Lajos toborzókörútja során Esztergomba érkezett. Besze János fogadta öt a hajóállomáson nemzetőrei élén. Besze János mellett a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyisége volt Palkovics Károly, aki kormánybiztosként állt a megyei tisztikar élén. Amikor a város 1849. januári5. és 22-e között osztrák megszállás alatt volt, s Palkovics Komáromból szervezte az ellenállást. A város környékén jelentős hadi események nem történtek, de számos esztergomi polgár és diák harcolt hősiesen a honvédseregben a világosi fegyverletételig. Már az 1848. március 18-án tartott közgyűlésen felvetődött a négy város egyesítésének gondolata. Miközben a helyi törvényhatóságoknál folyt az előkészítés, országosan is történtek lépések az egyesítés megvalósítására. 15