Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

királyi helytartó, majd a Német - Római Császárság kancellárja lett. Mint a tudomány gazdag pártfogója felújította a székesegyházi iskolát is. Zsigmond uralkodása elején a Nápolyi László mellett álló urakkal szemben Zsigmond számára tartotta meg a várat és a koronát. Utódja Pálóczy György prímás, a husziták ellen ezer lovast állított ki. Széchy Dénes érsek építkezéseivel tovább emelte Esztergom fényét. Az érseki vagyon mellett saját 80 ezer forintos vagyonát is felajánlotta az építkezésekre. 0 hívta Esztergomba Kapisztránói Jánost is a török elleni harcok támogatására. Építkezéseit Vitéz János érsek folytatta, majd fejezte be. Késő gótikus, függőfolyosós palotájában Mátyás király is szívesen és sokat tartózkodott. Csodálatos, európai hírű könyvtárába korának legkiválóbb humanistáit: Galeottot, Regiomontanust, s másokat hívta meg. A török elleni harcok miatt összeütközésbe került Mátyással, aki fogságba vettette. Vitéz János a fogságban, Esztergomban halt meg 1472-ben. Mátyás halála után felesége, Beatrix királyné itt kötött házasságot II. Ulászlóval, itt lakott 1501-ig. Bakócz Tamás érsek II. Ulászlótól zálogként kapta meg Esztergom városát. O építtette 1506-ban a Boldogságos Szűz tiszteletére azt a reneszánsz kápolnát, amelyet saját temetkezési helyéül szánt. Szalkay László érsek a török elleni támadáshoz 100 gyalogost és 400 lovast ajánlott fel, s az érsek II. Lajos oldalán esett el a mohácsi csatamezőn. Az egyre fenyegetőbb török támadások miatt Várday Pál az érsekséget Nagyszombatba helyezte át 1541-ben. 1542-ben Ferdinánd király és a pápa csapatai Esztergom környékén gyülekeztek, hogy a töröktől visszafoglalják Budát. A harcok során vereséget szenvedtek. Ezután 1543. augusztus 9-én Szulejmán szultán Esztergomot is elfoglalta. Ettől kezdve Esztergom a budai elajet egyik szandzsákjának központja lett élén a szandzsákbéggel. A város és a környező falvak lakosságát a vár és a város megerősítésére rendelték. Erődöt emeltek a Szent Tamás hegyen, s palánkvárat a mai Párkány területén. Esztergom városa így 1594-ig török megszállás alatt volt. Ekkor Mátyás főherceg és csapatai vették ostrom alá. A súlyos harcokban ott küzdött Balassa Bálint költő is, aki megsebesült, s május 30-án életét áldozta a vár falainál. Esztergomot nem sikerült viszszafoglalni a töröktől. Győzelmet csak a következő év hozott. Ekkor Mansfeld Károly, a 15 éves háború kiváló hadvezére aratott győzelmet a török felett. 1595. szeptember 3-án foglalták vissza a várat Kara Ali bégtől. Pálffy Miklós lett a vár kapitánya, aki magyarokat telepített ide. Tízévi nyugalom után 1605-ben a Bocskai István segítségére siető törökök ismét elfoglalták a várat, majd megerősítették azt. 9