Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990
A szabad királyi város adózóinak sorából számosan hiányoznak azok közül, akik fontos szerepet töltöttek be a város politikai, társadalmi, gaz dasági és kulturális életében A főpapság és az egyházi tisztviselők a Vi zivárosban és Szenttamáson éltek és adóztak, a megyei hivatalnokok birtokai a vármegye más helységeiben feküdtek; a városi hivatalnokok és értelmiségiek nem rendelkeztek nagyobb vagyonnal Mellettük a mó dosabb iparosok és kereskedők voltak a kultúra pártfogói. Az abszolutizmus korában az oktatási intézmények jelentősége is meg nőtt. Érseki támogatással létesült Vízivárosban 1865 ben, a szatmári ir galmasnővérek irányításával az Érseki Nőnevelő Intézet, amely hat osztályú elemi és négy osztályú polgári leányiskolából állt. Az ipar és a kereskedelem fejlesztése érdekében létesült 1857 ben, az országban ötödikként, a reáliskola, a mai Deák Ferenc utca 2. számú házban. A bencés gimnáziumot 1852 tői 8 osztályos főgimnáziummá fej lesztették. 1849 ben, az érsek után közel harminc évvel, a papnevelde is Nagy szombatból Esztergomba költözött; 1865 ben új épületben kezdte meg a tanítást a bölcsészeti és teológiai fakultásokon, Vízivárosban. Az 1842 ben létesített tanítóképezde a szabadságharc után csak 1856 ban nyílt meg újra, s ugyancsak a Vízivárosban kapott megfelelő épüle tet 1869 ben. Az 1867 es kiegyezés után Esztergomban is elültek a politikai viha rok, országos hírre emelkedő események nem történtek. Ebben az idő szakban a közigazgatási kérdések kerültek előtérbe. A város és a vármegye jogállása volt a legfontosabb kérdés; 1868 ban a megye ós a város együttes óhajára ismét leválasztották a szabad királyi városról Vízivárost, Szenttamást ós Szentgyörmezőt. 1876 ban lesújtotta a hír Esztergom városát, hogy a 20. törvénycikk értelmében megfosztották törvényhatósági jogától, mivel lélekszáma a v testvérvárosok leválasztása után nem érte el a 15000 főt! Avíów 14. —. Az ezt követő években a törvényhatósági jogért folytatott harc volt a politikai élet fő kérdése Hiába hivatkozott a város ősi múltjára, a prímás jelenlétére, a küzdelem eredménytelen maradt. A gazdasági élet, a törvényhatósági jogát vesztett, elkedvetlenedett Esztergomban továbbra is igen lassan fejlődött A takarékpénztár beté tállománya ugyan jelentősen növekedett a korszak folyamán, de ez in kább a főpapság bizalmának és vagyonának növekedéséből származott, sem mint a pezsgő gazdasági életből A gazdasági élet alapját a század utolsó negyedében is a kisüzemek képezték. Mindössze kilenc kisüzem működött még az 1910 es években is. A kiegyezés után újonnan alakult Eckstein Lajos és fia rum ós likőr gyára, 1889 ben Till József vasöntödéje és gépgyára. Az 1890 es évek 11
