Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

elején kezdte meg működését Helye Ignác üveggyára, amely csak né hány évig üzemelt. Változást jelentett, hogy 1905 re megépült a vasútállomás közelében a villanytelep. A Ganz Művek áramfejlesztő telepén 20 25 munkás dolgozott. A mezőgazdasági termelés is gondokkal küzdött. Az 1880 as években a filoxéravész elpusztította az esztergomi szőlőket. így a szőlőtermelés bői élő gazdákat teljesen tönkretette A szőlők újratelepítése csak lassú ütemben folyt. A homoki földeken elsősorban csemegeszőlőt telepítettek Az ipar és a kereskedelem fejlődésének legfőbb gátja az volt, hogy a város kívül esett a főútvonalakon. Periférikus helyzetén igyekezett segí teni az 1893 ban megépült Esztergom Almásfüzitő, majd az 1895 ben Esz tergom Buda vasútvonalakkal. Ezeknek felépülésében nagy szerepet játszott a takarékpénztár, jelentős mennyiségű részvények vásárlásával 1895 re felépült az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna híd. Ez elsősorban a terménypiac forgalmát élénkítette, s jótékony hatással volt a két település társadalmi ós kulturális életére is. A 19 század végénje lentős épületekkel gazdagodott a városkép Ezek kulturális, szociális és kereskedelmi célokat szolgáltak Kiemelkedő jelentőségű a főgimnázium épületének végleges elkészülte, (1900. Főapát utca), a takarékpénztári palotasor (ma Lőrinc utca), amely lakások mellett sok kereskedésnek és a Korona Kávéháznak, egyben a kaszinónak biztosított korszerű otthont A katonaság elhelyezését, létszámának növelését tette lehetővé 1900 ban a kaszárnya felépülése, (ma Kossuth Lajos u 38.) A katonaság szá mának növekedésétől gazdasági fellendülést is várt a város iparos és kereskedő rétege. Jelentős epítkezés volt a Széchenyi térnek a bíróság épülete, amely a hajdani Fekete Sas Vendégfogadó helyére épült 1900 ban. Vaszary Ko los érsek ötvenezer koronával járult hozzá az 1902 ben megnyílt új kór ház építési költségeihez. A városi építkezéseknek nagy lendületett adott, hogy 1895 ben, hosz szas előkészítés után, újra egyesítették a négy várost. Az egyesítéskor a szabad királyi városban 1063, Vízivárosban 163, Szenttamáson 308, Szentgyörgymezőn 305 házat írtak össze. 1920 ban az egyesített Eszter gom 2066 házat számlált, 16040 lakóval A fejletlen gyáripar és gazdasági élet eredményeként Esztergom né pessége a dualizmus korában sem nőtt lényegesen Az 1869 es népszám látástól 1920 ig 3449 fő a növekedés A rendezett tanácsú városok sorában 1910 re az 54 helyre került a 109 város között Visszaesését szemlélteti, hogy 1850 ben még a 42 helyen állt Míg az önkényuralom időszakára kismértékű németesedés jellemző , addig a dualizmus végé 12