Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

tonba - került, mint jószágigazgató. Tevékenyen részt vett ugyanakkor a Rába szabályozásának megszervezésében és tagja volt a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút létesítésére született társaságnak. 1881-ben Sopron vármegye tiszti főügyésze. Az Esztergomi főkáptalan hívására a káptalani és papnöveldei uradalmak vezetésére tért vissza Esztergomba és 4 éven át látta el ezt a tisztséget. Rövid kitérő után 1899-ben választották meg Esztergom polgármesterévé. 16 évig viselte ezt a tisztséget. Az ő polgármestersége alatt adták át az új kórházat, villamosmű épült, a várost aszfaltozták, a Duna kotrására és a part biztosítására is ekkor került sor, de a katonai tábor és a lőtér valamint a halastavak létesítése is az ő nevével hozható kapcsolatba. 5 évvel nyugdíjba vonulása után 1920. május 23-án hunyt el (88). Vimrner Imre Gönczy Béla évről-évre a nyilvánosság előtt is beszámol a kórházban folyó gyógyításról. Néhány nevezetesebb esetet közölt 1899-ből: "Egy embert 9mm kaliberű revolverből hátba lőttek, a golyó a baloldali felső lapoczkaszögletnél hatolt be, s útjában a tüdőt is sért,ette / erős vérköpés / egyébként olyan szerencsésen haladt tova, hogy a szegycsont markolata, feletti bőr alatt megakadt, s innen egy metszés segélyével eltávolíttatott, s a sérült 3 hét múlva gyógyultan távozott.... Egy beteg bélelzáródás tünetei közt került a kórházba, jobb lágyéktáján a hasban egy gyermekfejnyi fájdalmas daganat volt érezhető, s csakis a kórelőzményi adatokból lehetett felvenni, hogy a hasban helyet foglaló daganat nem más, mint az a sérv, mely évek óta fennállott, visszahelyezhető volt, de most véletlenül tömlőstől együtt úgy nyomatott vissza a lágyékcsatornán át, hogy a bélelzáródási tünetek még fokozódtak is. A betegnél sérv-hasmetszést kellett végezni, mely után a tömlőt könnyen ki lehetett emelni. A sérv tömlőben egy 16cm hosszú bélkacs volt kizáródva. Miután pedig a sérv az idők folyamán valószínűleg gyakrabban helyeztetett vissza mindenestől., az a hasfalat borító hashártyát maga előtt lassanként leválasztotta, vagy pedig annyira meglazította, hogy az izomzat és a hashártya közt képződött üregben foglalhatott ilyenkor helyet, ezért a műtét folyamán