Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

nem csuk a sérvtömlőt, de a meglazult hashártyát is ki kellett irtani, úgy, hogy a hashártyát 14 cm hosszúságban kellett aztán összevarrni. ... Egy betegen csendőr karddal sérü­lést ejtett, mely átvágta a bal kézháton a közös ujjfeszítő izomnak mind a négy inát. Az alkalmazott invarrat után teljes gyógyulás állott be. ... Egy betegnél czombcsont és alszár­cso n ttöréseknél járókötéseket alkalmaz­tunk gipszpólyák s gipsz pólyákból ké­szített sínek segélyével. Utóbbi esetben h osszába n 2 vasrúdra fektettük a bete­get s extendáltuk / szükség esetén narcosisban / kellő mértékben a tört végtagot, melyre fel egészen a csecsbim­bóig oly módon alkalmaztuk a kötést, hogy előbb vékony vataréteggel vettük körül a végtagot illetve a törzset. A be­teget mindjárt a kötés megszáradása után járni tanítottuk. ... Egy esetben a herevízsérvet a Winkelmann szerint leírt módon végez­tük: ugyanis a herevízsérvtömlőt 4 cm hosszúságban a felső póluson megnyit­va, s a nyíláson át benyúlva a herét kihúztuk, úgy hogy az egész tunica propria kifordult, mire a tunica rését a here mögött ismét összevartuk. A ki­fordult zsákot reponáltuk módot adva, hogy a tunica vaginalis propria a communissal összenőhessen, s a bőrt bevarrtuk. Ezen műtéti módnál igen előnyösnek bizonyult, hogy a műtét igen rövid / öt perc / alatt befejezhető, s a tunicák összenövése folytán recidíva nem állhat be." ... Érdekes, hogy ezen leírások nem va­lami tudományos folyóiratban, hanem az egyik korabeli helyi lapban, a Szabad­ságban olvashatóak (89). A média persze nem csak ilyen ko­moly témákról tudósított. Megírták pél­dául, hogy ebben az évben dr. Rigler Gusztáv eljegyezte Budapesten Alpári Mariska kisasszonyt. Vagy: tudósítottak arról, hogy Áldory Mór és Berényi Gyula doktorok lakástelefon használatukhoz, a városhoz térítési díj igénylésével kérelmet nyúj­tottak be. Kérelmük, azzal a magyará­zattal került elutasításra, hogy a telefont döntően magán célokra használják (90). Vagy: megtudhatta a közönség, hogy dr. Vándor Ödön a belvárosi templom oltára elé vezette Nagy Margit kis­asszonyt. Gönczy Béla magánéletéről keveset tudunk. Prokopovich Ilonával kötött házasságából gyermek nem született, vi­szont szívesen vállalt keresztapaságot. 1899. augusztus 27-én például Eggenhofer Ernő és Dummer Stefánia, Béla nevű gyermekének lett keresztszü­lője a Gönczy házaspár. Egyikük se gon­dolta, hogy a keresztvíz alá tartott kis újszülött 34 év múlva Gönczy Béla utó­da lesz a kórházigazgatói székben és csakúgy mint keresztapja elévülhetetlen érdemeket szerez a kórház fejlődésé­ben (91). Az évszázad utolsó évét azzal a re­ménnyel tudták zárni az esztergomiak, hogy belátható rövid időn belül elindul­hat végre az új közkórház építése is. 66

Next

/
Thumbnails
Contents