Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

tüdőgümőkor nagy arányú elterjedéséről festenek" Kollegái nagy része és a helyi média is egyértelműen az ú) megyei tiszti főorvos mellé állt. "0 volt az, aki mielőtt főorvossá lett, első az országban, a legtöbb kedvezményt vívta ki a vármegyei pénztárból való fizetést s tarifa-rendezést említsük - s így nem kételkedünk, hogy a mutatkozó ellenkezés fáj neki. De meg nem akasztja kitűzött célja felé haladtában". így is történt! Mátray ismerte azokat az epidemiológiai adatokat, miszerint Magyarországon kb. 400 ezer ember szenved tuberculosisban, és évente kb. 60-70 ezren halnak meg e betegségben. A tudomány akkor még gyógyszeres kezelését nem ismerte a betegségnek, de egyre másra jelentek meg a közlemények arról, hogy a betegek szanatóriumi kezelésétől milyen jó eredmények várhatóak. Mozgalmak indultak szanatóriumok építésére. Németországban, 1898-ban 22 ilyen intézmény működött, és 34 állt építés alatt. Magyarországon Korányi Frigyes professzor kezdeményezésére 1898-ban alakult meg a szanatóriumot előkészítő bizottság és Jókai Mór ezer koronás adományával indult meg a gyűjtés, melynek eredményeként létrejött és 1901 -ben megnyitotta kapuit az "Erzsébet királyné szanatórium (85) ". Esztergomban Mátraytól származott az elgondolás, hogy a tüdőbetegek elhelyezésére nem kell új szanatóriumot építeni, hanem a Vörös Kereszt kórházat kellene átalakítani (86). A tervhez elvben a herczegprimás és a főkáptalan is hozzájárult. A megyei főorvost meglátogatta Korányi Frigyes, akit fogadott Vaszary Kolos nevében Walter Gyula is. Később a Vörös Kereszt Kórházban valóban tüdőosztály is működött. Mátray mellett azonban Gönczy Béla az, aki egyre nagyobb szerepet vállal a kórház létrehozásában. Kettőjük közül kétségtelen Gönczy a kreatívabb, a tehetségesebb, a nagyobb szaktudású orvos. Tegyük hozzá a szerencsésebb is. Októberben egy műtét kapcsán ugyanis megsértette a kezét. Budapesten operálni kellett, de néhány nap múlva már teljesen jól volt és tökéletesen meggyógyult. Mint látni fogjuk, Mátraynak nem volt ilyen szerencséje (87). Október 12-én a város vezetésében is változás történt. Lemondott a polgármester Maiina Lajos, akit nem lehetett a kórházépítés ügyével kapcsolatosan elfogultsággal vádolni. Lemondását egészségi állapotának romlásával magyarázta. A város új vezetője Vimmer Imre lett. Érdekes, hogy újra felmerült a jelöltek között Helcz Antal neve, azonban ő nem vállalta el a felkérést. Vimmer Imre 1842. november 15-én született a Hont megyei Börzsönyben. Mint szülei és nagyszülei is, akik a hercegprímási uradalmak gazdatisztjei voltak, ő is az érsekség bajcsi uradalmában, majd a pozsonyi tiszttartóságon kezdte pályafutását. Pozsonyban, mint gazdasági írnok működött, és itt kezdte meg jogi tanulmányait is. Az ügyvédi gyakorlatát Esztergomba indította el, ahol rövidesen vármegyei alügyész lett. 1871ben az Eszterházy birtokokra - Kismar64