Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1896

rálták a kórházban. Gönczy "az ajkától a füléig" felvágta a beteget, aki szerencsésen túlélte a beavatkozást (52). Gönczynek sikerült elismertetni magát új munkahelyén. Pedig a gyógyításon kívül meg kellett küzdenie a rendkívül rossz munkakörülményekkel is. A Rókus kórházi viszonyokhoz képest ez jelentős visszaesést jelentett számára. A város vezetésétől ezer forintot sikerült kiharcolnia, melyet a kórház, általa elengedhetetlen renoválására fordított. Mint sebész, az említett összegből elsősorban a sebészeti ténykedés feltételeit javította, illetve teremtette meg. Új sterilizátort vásárolt. Átalakíttatta a műtőt, padlóját cementeztette. Bővítette és modernizálta a kórház gyógyszertárát. Új ambulatóriumot alakíttatott ki. Ekkor épült újjá a Luczenbacher-féle adományból vásárolt "Páva-féle" ház, melyben férfi és női fertőző betegeket helyeztek el és az aggok számára is biztosítottak egy szobát. Itt helyezték el továbbá a betegek ruhatárát és egy helyiséget pedig szárító és vasaló szobaként működtettek. Mindezen átalakítások eredményeként az eddig 45-50 ágyas kórházat, 6065 férőhelyre bővítették (53). Nem volt tehát könnyű időszak Gönczy Béla életében 1896 nyara. Nem csoda, hogy szeptemberben 4 hetes szabadságra ment és Budapesten a Lukács fürdőben kúrálta magát - ahogy erről az Esztergomi Lapok tudósított. Ki helyettesíti az igazgató főorvost, annak távolléte alatt? Nyilván a kórházi alorvos. Ez a kérdés azonban újabb személyi problémák forrása lett. Gönczy kinevezését megelőzően dr. Vándor Ödön volt a megbízott vezető és dr. Haugh Lambert az alorvos. Az új kórházvezető kinevezése után szükségessé vált a helyettes megnevezése is. Mivel Haugh Lambert kerületi orvosi feladatokat is ellátott, az a döntés született, hogy az alorvosi és a kerületi orvosi funkció együtt nem tölthető be. Haugh Lambert azonban nem tudott dönteni és egyik állásáról sem mondott le. Vizsgálat indult, mely során kiderült, hogy őt az alispán hivatalosan nem nevezte ki, így alorvosi állásából elmozdították, és Andrássy János alispán december 15.-i határidővel az alorvosi állásra pályázatot írt ki (54). Hosszabb huza-vona után, végül is Haugh doktor elhagyta a kórházat (55). Haugh Lambert 1839-ben született Esztergomban. A fővárosban szerezte meg diplomáját. Szülővárosába Bajnáról került, ahol uradalmi orvos volt. Kerületi orvosként a kórházban is végzett munkát. Dr. Feichtinger Sándor, majd dr. Mátray Ferenc igazgatása alatt a kórház alorvosi teendőit látta el. Beadta pályázatát a kórházigazgatói kinevezésre is, de az elbírálás előtt visszavonta azt. Jól látta, hogy az új közkórháznak tapasztalt sebész képzettségű orvosra van szüksége. Az új igazgató 28 /!/ éves volt . Nehezen lehetett volna elképzelni a harmonikus viszonyt az akkor 57 éves Haugh doktorral. Érthető volt az a döntés, hogy Gönczy Béla esztergomi születésű évfolyamtársa legyen az alorvos. Jogosan érezhette Haugh doktor a mellőzöttséget viszont akkor, amikor dr. Feichtinger Sándor nyugdíjba vonulása után nem ő, hanem a nálánál 5 évvel fiatalabb kollegája dr. Áldory Mór lett a városi főor40