Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

Egy 16 éves napszámos a tokodi új kőszénbányában egy magasról történő leesés következtében súlyos koponyarepedéseket szenvedett, a szerencsétlen napokig volt önkívületi állapotban és minden pillanatban várni lehetett a halálát, azonban az orvosi tudomány itt is diadalmaskodott a halálon, mert, a beteg 3 héttel a szerencsétlenség után magéitól fel tud ülni, és túl van minden veszélyen. A többhelyen megrepedt koponyáról a fejbőrt le kellett fejteni a repedt részeket a veszélyes anyagoktól az agyrészeket a repedés által keletkezett csontszilánkoktól meg kellett tisztítani stb. csak így sikerült az életnek megmenteni a beteget, a ki napokig önkívületben volt s még szüleit sem ismerte meg. stb.. Ilyen kezdet után az esztergomi közkórház csak emelni fogja városunk jó hírnevét, azért meg vagyunk győződve, hogy Esztergom minden nemesebben érző polgá ra őszintén óhajtja, hogy a tervezett és a modern igényeknek megfelelő új kórház eszméje mentől előbb megvalósuljon." Ki volt ez a doktor, akiről ilyen elismerőleg nyilatkozott az újságíró? Nevével többször találkozhatunk a kórházépítés történetében. Nem adatott meg neki, hogy megélje az új kórház átadását, méltatlanul megfeledkeztünk róla. Még Szállási Árpád könyvében, a Szegényháztól a kórházig című, Esztergom egészségügyének feldolgozásában sem szerepel, bár neve ott van a régi sebészeten elhelyezett márványtáblán az adományozók között. Dr. Mátray Ferenc 1844-ben Fóton született. Diplomáját 1870-ben szerezte meg. 1873-ban költözött Esztergomba. 1879-ben nevezték ki járási orvossá. 1894-től a közkórház igazgatóhelyettese. A későbbiekben még többször találkozunk majd a nevével. Visszatérve az 1894-es év eseményeihez, meg kell említeni, hogy augusztusban ismételten szemlét tartott a kórházban a város polgármestere Helcz Antal. Megállapította, hogy a kórház "a város viszonyainak nem telel meg, az eddigi állapotában tovább lent nem tartható. " Tavasszal Rigler Gusztáv Memoranduma, ősszel egy újabb állásfoglalás hívta fel a kórházépítés szükségességére a közvélemény figyelmét. Szeptember 13án jelent meg a nyilvánosság előtt Keményfi János bizottsági elnök, Mátray Ferenc h. kórházigazgató és Bártfay Géza kórházgondnok aláírásával a Kórház Bizottság 1894 szeptember 03-án tartott ülésén készült memorandum, mely a következő alcímet viselte (24): "A kórházbizottságnak az újonnan építendő közkórház újjáép ítése és ú jjászervezése tárgyában a város tárnicsához benyújtott javaslata " Az írás többek között hangsúlyozza, hogy "városunk közönségének nagy részében közkórházunk jelen állapotában való tarthatatlansága itt-ott már úgyis a tölháborodásig megérlelt meggyőződésévé vált" A hatályos törvényeknek/1876. IX. 25