Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

t.c. és 1876. évi 51661 sz. rendelet/ nem felel meg a jelenlegi kórház - tulajdonképpen jogilag csak megtűrt intézmény - mert alig lehet megvalósítani a nemek elkülönítését, a ragályos betegek izolálását, nincs fürdőhelyiség, jégverem és éléskamra, mely az élelmezés előírt feltétele. Nincs külön műtőszoba és külön ambulancia. A kórház csatornázása megoldatlan. Kifejtik, hogy a város kulturális és idegenforgalmi központ / "világforgalmi átjáró" I és elengedhetetlen, hogy egy modern kórházzal rendelkezzen. A régi intézmény rekonstrukcióját - csakúgy, mint Rigler Gusztáv - a kórházbizottság is elvetette. A "számos új helyiség építésével járó átalakításra fel nem használható... már mayában a terület szűk volta miatt" sem. Tágas, nyílt, egészséges telken, pavilonrendszerben, "80 fekvőhelylyel" rendelkező kórházat képzeltekel, belgyógyászattal, sebészettel, ragályos, bujakoros és elmekóros elkülönítéssel. Kérdésként felvetették a "gyermekkórosztály" szükségességét is. 4 külön első osztályú kórszobát is javasolnak az ezt igénybevevő tehetősebb betegek részére. A megálmodott, a kor igényeit kielégítő melléképületekkel is ellátott kórházat a Bisutti féle telekre képzelték el az előterjesztők, átadását akár már a millenniumra is elképzelhetőnek tartották. Javaslatot dolgoztak ki ők is a finanszírozásra. 80 ágyra 600 forinttal számolva az építés, elképzelésük szerint 50 ezer forintba kerülne. Megemlítették azt is, hogy 500 ezer forintba került a városnak a laktanya és a hozzá tartozó kórház építése, így erkölcsi kötelessége a vezetésnek a közkórházra előteremteni az 26 50 ezer forintot. Az építkezést egyébként egy sorsjáték bevételéből, alapítványoktól és jótékony adományokból kívánták megvalósítani. Remélték és valószínűsítették, hogy "O Herczegsége országunk Bíboros Főpapja"is hozzájárul majd a költségekhez. Az Esztergom és Vidékén kívül az Esztergomi Közlönyben is megjelent ez az állásfoglalás: "Bár a jeles mű a lapok utján ma már közkézen forog ugyan, de tekintve annak nagy jelentőségét s azon élénk rokonszenvet melylyel az minden oldalrólfogadtatik, hogy a nnak mentől szélesebb körű elterjedését a magunk részéről is előmozdítsuk, mi is egész terjedelemben közöljük azt." 1894 nyarán a város tanácsa is foglalkozott a kórházépítéssel és Bártfay Gézát bízták meg a sorsjáték szervezésével. A sorsjáték ötlete egyébként nem új, hisz Ersekujvárott, Losoncon és Nagyváradon is alkalmazták. Ki volt Bártfay Géza, aki a sorsjáték ötletét felkarolta és szorgalmazta? Vele is még többször találkozunk a kórház építéstörténetének taglalása során. Miskolcon született. 1876. október 25-től Esztergomban adóvégrehajtó, pénztári segédtiszt, majd közgyám és kórházgondnok. Az 1896. április 16.-1 tisztújító közgyűlésen bár elsőként volt jelölve, nem nyert. Ez év október 1-től Szabadság címen folyóiratot alapított és aktívan részt vett a város közéletében.