Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1902

Tekin ts le néped ünnepére, Mely esdve áldásodra vár." Dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos meghatódottan mondott köszönetet a polgármester beszéde után és biztosította a jelenlevőket, hogy az új kórház be fogja tölteni hivatását. Az ünnepség után a jelenlevők bejárhatták a kórház teljes területét és mindenki elismerőleg nyilatkozott a látottakról. Megindult tehát a munka az új közkórházban. Gönczy Béla igazgató főorvos rövid időn belül tapasztalta, hogy a megnövekedett feladatokhoz a személyi feltételek nem kielégítők és a személyzet növelésére van szükség. 5 ápolónővér volt ugyanis alkalmazva, és bár a főnöknő is segédkezett a napi munkában, de neki számos egyéb, gazdasági, ellenőrző feladata is volt, így a 2 orvos gyakorlatilag csak 4 nővérrel számolhatott. Elgondolkodtató, hogy mi történik, ha egy apáca megbetegszik. Ugyanakkor az altatással járó műtéteknél a "pulzus tartásához" amúgy is kell mindig egy nővért valamelyik osztályról behívni. Mindezek okán, a központi rendelkezések ellenére, az igazgató önhatalmúlag felvett 1 apácát és 1 cselédet: "Tudom jól, hogy ezért felelősség terhel engem, de midőn kétféle felelősség közt kellett volna választani - a melyek közül a második abból származott volna, hogy a kórház gépezete megakad - inkább az elsőt választottam". Alapprobléma volt, hogy a kórtermekből nem lehetett elvonni, a betegellátás károsodása nélkül az ápoló nővéreket, a műtétekhez és a mindennapi kötözésekhez. Feltétlen szükséges volt a személyzet bővítésére. A felvett 4. cseléd ügyelt a bejáratokra, az utakat tartotta rendben, mfilSSflfP fWTtw.;.. A Kolos Kórház 102