Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002
A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig
város számára. Felvetették annak a lehetőségét is, hogy a kórházat az állam vegye át és működtesse, "amennyiben ezt az állam nem tehetné, felkéri a törvényhatóságot, hogy a kórház kezeléséről gondoskodjék ép arra való tekintettel, hogy a kórház fejlesztése nemcsak a város, de a megye érdeke is és a fejlesztés ép a megye buzdítására és az anyagi támogatásoknak előzetesen több felől történt kilátásba helyezése tudatában hozatik javaslatba...ez esetben felkéri a törvényhatóságot, hogy vegye ő át a kórház adminisztrációját... és a kórháznak a megye által való átvételét kéri." (87) Végül szentesítették a Kórházbizottság azon javaslatát, hogy Vándor Ödönt a Simor, Hamza Józsefet a Kolos Kórház főorvosává nevezzék ki, egyben mindketten igazgató helyettesi jogkört is kaptak. Történtek természetesen számonkérések is a proletárdiktatúra bukása után. 1919-es tevékenysége miatt letartóztatták Péter Imrét. Seyler Emil korábbi megyei főorvos viszont Csehszlovákiába szökött. Ha nagy nehézségek árán is, de fokozatosan beindult az élet a városban is. Scheiber Győző, volt fővárosi kórházi alorvos a Simor Kórházban rendelni kezdett. Örömmel fogadta a kórház Lollok Lénárd prelátus kanonok ismételt 1 000 koronás adományát, melyet az alakuló Szülészeti Osztályra fordítottak. Ennek az osztálynak megválasztott vezetője Hamza József lett. Nem javult azonban a kórház pénzügyi helyzete, és ismét a csőd szélére került, hisz 1 300 000 koronás fedezet hiányról számoltak be a Kórházbizottság decemberi ülésén. Az ápoló, gyógyító személyzet helyzetét jól jellemzi az a tény, hogy a Képviselőtestület megengedte, hogy a kórház fizesse a cselédek betegség esetén fizetendő biztosítását, mivel a levonások miatt nem maradt volna senki a kórházban, olyan alacsonyak voltak a bérek. A személyzet bérét és ruhajárandóságát 100 százalékkal kellett emelni. Hónapról hónapra romlott a fizetőeszköz, a korona. Özv. Hinel Károlyné decemberben 300 koronát kért minden koporsóért. Jakobek Jenő - a kórházi borbély - pedig mindkét kórházban 120 koronára emelte a borotválás és a hajnyírás árát. Az igen nehéz körülmények ellenére is fejlődött a kórház. 1921. májusában a 3 alorvosi állásra kiírt pályázat után az alispán Palkovics László kinevezte Horeczky Gézát, Tulassay Józsefet és Tábori Lajost a Kolos Kórház alorvosává. A városban pedig Bíró Dezső a bécsi klinikán folytatott fogászati tanulmányok után a Német utca 10. alatt rendelni kezdett. Nem messze tőle a 2. számú házban Tannert Jakab, otthonában szintén betegellátást vállalt. Tokodon ekkor lett Büttner Károly körorvos. Ezidőtájt a kórházban a gondnoki teendőket Morvái Antal látta el, de nem érdektelen egy korábbi gondnokokról is megemlékeznünk. 75
