Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002
A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig
Az év elején Sinka Ferenc Pál, mint beteg a Kolos Kórház "vendégszeretetét" élvezte. Gönczy Béla kisebb mellkasi műtétet is végrehajtott a betegen - korábbi beosztottján - gennyes mellhártya gyulladása miatt. (88) A másik egykori kórházgondnok, 1921 tavaszán került bíróság elé, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért. Bártfay Géza az Esztergomi Vörös Őrség rendészeti osztályának előadója, és nyomozója volt 1919-ben. "Csak a közbiztonságot védtem" - védekezett, de a bíróság 14 évi fegyházra ítélte. Péter Imre ügyét is áprilisban tárgyalták. Két rendbeli gyilkossággal vádolták. Ez nem nyert bizonyítást, de a "kir. Törvényszék Péter doktort 5 rendbeli izgatás és 1 rendbeli zsarolás miatt 6 évi börtönre ítélte, melyből 1 évet és 4 hónapot kitöltöttnek vesz." (89) A korabeli dokumentumok keveset árulnak el arról az áldozatos munkáról, amit az ápoló apácák ebben az időben is végeztek. Munkájukat a Simorban, Lénart Flóriánná, a Kolosban pedig Haller Leonida főnővérek irányították. A kórház valamennyi alkalmazottját megrendítette Bodnár Tirza irgalmas nővér halála, aki 16 évi sebészeti szolgálat után hunyt el. Az esztergomi egészségügy óriási veszteségét jelentette január 8-án Wertner Mór párkányi körorvos halála is, aki 72 évesen hunyt el. Wertner Mór emlékét ma is méltán ápolják Párkányban. Az izraelita temetőben levő sírkövén a felirat: "Lelke a múltba keresett megnyugvást, emléke a jövőben él." 1849. július 26-án született a Pozsony-megyei Spáczán. Apja Wertner Ábrahám, kereskedő volt, édesanyját Winkler Debórának hívták. 1860 - 1868 között Temesvárott volt középiskolás. Orvosi oklevelét 1872-ben Bécsben szerezte. 1872-től a Pozsony megyei Szencén lett körorvos. Ekkor kezd foglalkozni a történettudománnyal. Megnősül, feleségül veszi Kuti Nellyt. 1890-1893-ig Pozsony megye tb. főorvosa.1894-ben költözik Esztergom megyébe, először Muzslán telepszik le, majd 1908-tól haláláig Párkány járási orvosa. A lexikonok főleg heraldikai-genealógiai munkásságát emelik ki, de orvostörténeti tevékenysége is figyelemre méltó volt. Szállási Árpád Wertner Mór halálának 75. évfordulóján így írt róla: "Wertner Mór történésznek született. Már szenei gyakorlóorvos korában intenzíven foglalkozott a gyógyítás múltjával. Ezirányú írásai elsősorban a Gyógyászat és az Államorvos c. melléklet hasábjain jelentek meg, de igen fontos cikket közölt az Orvosi Hetilapban is, noha annak abban az időben id. Purjesz Zsigmond belgyógyász magántanár volt a "házi" orvostörténésze." Wertner Mór sírja 76