Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

órakor megint tejet, este levest és tésztát eszik a jámbor. De amelyik betegebb, az becsináltat és gyönge pecsenyét falatoz s olyan bort iszik, amilyent otthon a szent szinódus elnöke sem nyelt. A kórház két vöröskeresztes feliigyelőnője Kopernoczky Boriska és Büttner Róbertné szerzetes-nőkhöz illő önfeláldozással gondozzák őket. Mattyasovszky Mariska, Mohos Manci, Halmos Annus önkéntes ápolótársnőikkel és két papnövendékkel. ..A hölgyek édes testvérüket sem gondozhatnák különben, mint az idegen harcosokat"... "A 68 orosz, ki odahaza nem igen szokott a tisztasághoz, csak emberfeletti erővel tartható tisztán ebben a kórházban, mert felszerelés dolgában ez a legárvább ilyennemű intézet." Az ápolónők foltozták a sebesültek fehérneműit és mosdatták őket, mert fürdő ebben a kórházban nem volt. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a háború elején valóban ilyen jó ellátást nyertek az Esztergomba került különböző nemzetiségű sebesültek. 1915. elején a katonai kórház mellett 2 új épület épült fel. (64) Az egyik­ben fertőző betegeket helyeztek el, és így felszabadult a szentgyörgymezei árvaház. Óriási pánikot okozott a korabeli Esztergomban, hogy a fogolytáborban kolera, majd tífuszjárvány tört ki. Februárba lezárták a tábort. Ennek és a hathatós egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően a városban a fertő­zés nem ütötte fel a fejét. A fogolytábor parancsnoka Lindhardt vezérőrnagy szigorú intézkedé­seket hozott. "Azon barakképületeket, melyekben a kiütéses tífusz előfordult, harmadfélméteres deszkafallal vétette körül." (65) A foglyoknak kötelezően előírták a fürdést, ruháikat és fehérneműiket gőzfertőtlenítő gépekben fertőtlenítették. 7 ilyen gép működött a táborban. Külön féregirtó részleget is felállítottak. 3 nagy kemencét építettek, melyek­ben, míg a foglyok fürödtek, ruháikat hőkezelésbe vették. A fekhelyeket és a takarókat gyakran szellőztették, hetenként 2x szódával és szappannal sú­rolták a padlókat és a falakat. A táborba látogató királyi biztos gróf Károlyi Gyula elismerőleg nyilatkozott az eredményes erőfeszítések láttán. (66) Közben a város kórházaiban vezetőváltások történtek. Deutsh Mór nyer­gesi és Glaser Zsigmond köbölkúti doktorokat visszarendelték és helyüket Palkovics János süttői és Forstinger Oszkár szögyémi körorvosok foglalták el. Tannert Jakab katonai törzsorvost, az összes tartalék kórház főnökét több­szöri feljelentés hatására elhelyezték és átmenetileg Palkovics doktor lett ezzel a feladattal megbízva. A sebesültek pedig folyamatosan érkeztek a városba. Február 19-én 40 fogat, 20 hordágy várta Seyler Emil és Osváth Andor irányításával a sebesülteket hozó vonatot. 2 hektó tea, 15 kg felvágott, 15 kg szallona, 400 adag disznósajt, 400 kenyér és 30 üveg forralt bor is kiosztásra 63

Next

/
Thumbnails
Contents