Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

került a katonák között. A csaknem 400 fő döntő részét a Szemináriumban helyezték el. (67) Áprilisban Sátoraljaújhelyről az ottani megfigyelőállomásról 420 sebesült érkezett Esztergomba, júliusban újabb 100 orosz katonát, köztük 28 tisztet hoztak. (68) Szeptemberben már úgy látszott a szemináriumi kórházat meg lehet szüntetni, de ekkor más városokból 500 sebesültet irányítottak Esztergomba, és ezek közül 350 a szemináriumi kórházban nyert elhelyezést. Az ellátást nagyban nehezítette az orvoshiány is, mert az orvosok közül sokan teljesítettek katonai szolgálatot. Schleifer Mátyást például Milovitzben / Csehország / nevezték ki főorvossá, néhai. Simonyi Adolf Imre fia májusban lett orvos és a 7. honvéd ágyúezrednél teljesített szolgálatot. A háborús lelkesedés még tartott. A helyi sajtó rendkívüli számokban tudósított l-l győzelemről, Lublin, Varsó, Ivanyorodo vagy Breszt-Litovszk elfoglalásáról, és hogy a város közönsége el tudja helyezni a térképen a győzelmek helyszínét: "Az összes háborús térképek nagy választékban kaphatók Buzarovits Gusztáv könyvkereskedésében." Azonban egyre gyakrabban nem csak sikerekről számoltak be, hanem a mindennapi élet nehézségeiről is. "Drágul az élet". "Mennyi gabonát és lisztet tarthat a polgárság magánál?" A rendőrkapitányságon megállapították a búzakenyér / 48fillér/kg / és a zsemlye / 5dkg/4 fillér / árát. Vimmer Imre májusban 2 vagon burgonyát hozatott, mely a városházán lett kimérve. Augusztusban mégis általános lelkesedés fogadta a trónörökös pár esztergomi látogatását. A magas vendégek felkeresték a Vörös Kereszt Kórházat, ahol Seyler Emil és Mattyasovszky Béla főhadnagy fogadta őket. A trónörökös párt a gimnázium előtt köszöntötte Kuffer kórházi főorvos és Hammerschmidt József ezredorvos. Az ezredorvos Tannert Jakab utóda lett, de nem sokáig, mert októberben önként kérte átvezénylését a frontra. Szeptember 4-én szomorú hír érkezett a király városba. Balatonfüreden elhunyt a kórház legnagyobb jótevője és névadója Vaszary Kolos. Temetésén a kórház koszorúját Gönczy Béla helyezte el a síron. A sajtó tájékoztatta az olvasókat arról a levélről, melyet Széli Zoltán Németországból írt Perényinének. Széli doktor hosszabb ideig tevékenykedett a gimnáziumi kórházban. "Betegeim száma 250...minden kevés...távol a hazától, a családtól annyira elhagyva sínylődnek betegeink, hogy tízszeresen kellene a magyar közösségnek az idegenbe szenvedő katonáinak segítségére sietnie". (69) Az esztergomi polgárok pedig megszámlálhatatlan mennyiségben küldték jótékony adományaikat a környék kórházaiba, és ha lehetett szerte az országba... Seyler Emil a Vörös Kereszt Kórház parancsnoka nem csak adományokra számított, hanem az orosz hadifoglyok segítségével megoldotta a kórház csatornázását. (70) 64