Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002
Az átadástól az I. világháborúig
ta el, Bíró Dezső pedig letelepedett és a Német utcában /ma Petőfi Sándor utca/ rendelést nyitott. Esztergom új fogorvosa 1886-ban Szent István városában született. Tanulmányait Pesten, Bécsben és Berlinben végezte. Végzése után rövid ideig dolgozott a komáromi közkórházban, majd a budapesti gyermekklinikán is. Fogorvosi szakképesítését a bécsi Sztomatológiai Klinikán szerezte meg. A városban közkedvelt Simonyi Adolfot szélütés érte és be kellett fejeznie gyógyító tevékenységét. Novemberben pénzügyi ellenőrzés is volt a kórházban és mindent a legnagyobb rendben találtak. Bártfay Géza felgyógyulva agyi ictusából, ismét támadta a kórházigazgatót. "Visszaélés a kórházban" című írásában durván elmarasztalta Gönczy Bélát, aki állítólag nem fogadott egy olyan beteget, akit előtte már Esztergom szinte valamennyi orvosa látott. Nagyobb ünnepélyek nélkül élte meg a kórház 1912-ben fennállásának 10. évfordulóját. Furcsa játéka a sorsnak, hogy ez év november 20.-i dátummal fogadta el a király Vaszary Kolos lemondását. Utóda Csernoch János lett. A kórház életében lényeges eseményeket nem rögzítettek a krónikák. Átépült az intézmény vízellátása. A Czigány-kúti víz kevésnek bizonyult és a prímási és káptalani vízvezetéket is bekötötték a kórházba. Kiírtak pályázatot az 1. sz. segédorvosi állásra, amit Hamza József korábbi segédorvos nyert el. Ebben a statusban már nem kellett a kórházban laknia, és jogosulttá vált a magánpraxis folytatására is. Hamza előmenetele lehetővé tette, hogy családot alapítson. A fiatal szülész szakorvos eljegyezte özv. Vajand Józsefné Ilona nevű leányát. A kórházban a mindennapi gyógyító tevékenység folyt. Lépjünk ki a 10 éve épült kerítésen túlra és nézzünk körül Esztergomban és környékén. Kik biztosították az akkori alapellátást? Farnad székhellyel új körorvosi állást hirdettek, melyet kezdetben Szántó Manó Rókus kórházi gyakornok látott el helyettesként, majd később rövid ideig Székely László, aki Süttőről érkezett ide. Pászthy József szögyémi körorvost betegsége miatt Gaser Zsigmond helyettesített Köbölkútról, majd véglegesen Nagy Sándort nevezték ki erre a posztra. Wilheim József párkányi orvost ezévben választották Kéménden körorvossá. Rörich Béla Bátorkeszin, György Miksa pedig Bajnán látta el a körorvosi teendőket. Január 9-én lett Huszár Gyula tiszteletbeli megyei főorvos, a prímási uradalmak főorvosa, az érseki kórház igazgatója. Elődje Gedeon Kálmán, aki Mátray Ferenc után volt az igazgató, betegsége miatt mondott le erről a posztról. Ez a betegség végzetesnek bizonyult és 1912. november 23-án, életének 56. évében meg is halt. Aldori Mór viszont március 13-án ünnepelte orvosi működésének 40. évfordulóját. Ez alkalomból nagy bankett volt a "Magyar Királyban". 57
