Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

Pór Antal Pór Antal 1834. október 19-én született az Érseki-Vízivárosban. Apja Bauer József a Bazilika építési felügyelője volt. A szabadságharcban honvédként vett részt és Világosnál, mint fiatalkorút egyszerűen elbocsátották. Scitovszky hercegprímás vette fel papnövendéknek. Tanulmányait Pozsonyban, majd a bécsi Pázmáneumban folytatta. Azok befejezése után a nagyszombati érseki főgimnázium tanára lett, de előtte bölcsészeti tanulmányokat is végzett Bécsben. 1864-ben magyarosította nevét. 1872-től esztergomi plébános. 1875-1881-ig Esztergom szab. kir. város országgyűlési képviselője volt. 1880-tól címzetes apát, majd 1893tól kanonok. A Főegyházi könyvtár prefektusa és az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat elnöke is volt. Történetírói munkásságának kedvelt témája az Anjouk-kora. Nagy Lajosról írt művével lett a Tudományos Akadémia tagja. Saját költségén állította fel a Bazilika előcsarnokában Nagy Lajos szobrát. Halála után 200 000 koronás vagyonát az árvaházra hagyta. Ha a Bazilikához érkezik ma egy látogató, annak előterében A Magyarok Nagyasszonya feliratot viselő szobor előtt haladva jut el az ország legnagyobb székesegyházába. Ezt a szobrot is Pór Antalnak köszönhetjük. A város rendezte a kórházi dolgozók fizetését is. Az igazgató bérét 3 000-ről 4 000, Vándor Ödönét 1 800-ról 2 400 koronára, a gondnokét 1 600-ról 2 000-re, a kisegítő írnokét 720 koronáról 1 095-re emelték. Hamza József szülészeti szakvizsgára készült. A környék egészségügyében változást jelentett, hogy Tokodon a körorvosi állást Baros Károly foglal56 Magyarok Nagyasszonya szobor az esztergomi Bazilika előtt