Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

Boltizár József 1821. február 2-án a Pozsony megyei Szentjánoson született régi nemesi családból. Először Nagyszombaton, majd 1839-től Bécsben a Pázmaneumban sajátította el a teológiai ismereteket. 1844. július 15-én szentelték pappá és Újlakra került. 1847-ben már esztergomi helynöki iktató, majd hercegprímási szertartó. 1851-től levéltáros, 1 év múlva pedig titkár. Egyházi pályájának további állomásai 1854. pápai káplán, 2 év múlva selmeczbányai plébános. 1874. október 3-tól lett esztergomi kanonok, ugyanakkor Selmecbánya országgyűlési képviselője is. 1882-től pápai praelatus. 1893-ban Vaszary Kolos hívta Esztergomba, itt általános érseki helynök lett. 1904-ben tartotta gyémántmiséjét. Az idős főpap betegágyánál állandóan ott volt Gönczy Béla, de ő sem tudott segíteni. Az esztergomi lapok vezető helyen számoltak be a rendkívül népszerű főpap haláláról. (40) Minden korabeli újság tudatta olvasóival azt a hírt is, miszerint Fődi Emil fővárosi tisztiorvos lett. Ez büszkeséggel töltötte el az esztergomiakat. Fődi Emil 1896ban indult a kórházigazgatói pályázaton is, és az Egészségügyi Bizottság 1. helyen őt javasolta. Bár végül nem nyerte el az igazgatói kinevezést, de Esztergomból tette le a tiszti orvosi vizsgáit 1895-ben. A helyi Orvos Szövetség titkári funkcióit is betöltötte. Hü ke Kálmán dorogi körorvos - Fődi Emil egykori kollegája - viszont 1905. szeptemberében lemondott városi állásáról. Ezt a lemondást a következőképpen indokolta: "A megyei főorvos részéről a körorvosok valóságos üldözésnek és igazságtalan meghurcoltatásnak vannak kitéve, mely ellen sehol jogos védelmet nem találnak és nem mint orvosok, de mint szolgák oly bánásmódban részesülnek. Miután ez lealacsonyító állást tovább viselni hajlandó nem vagyok, több mint 20 éve viselt körorvosi állásomról lemondok." (41) Seyler Emil megyei főorvos és a környék körorvosai közt az ellentét éleződni látszott. Kívánatos lett volna pedig az összefogás, hisz a tbc / 1905. májusában 52-en, augusztusban 39-en, novemberben 33-an haltak meg / mellett kanyaró járvány is sújtotta a környék lakosságát. 1905. első 2 hónapjában az elemi iskolák a járvány miatt zárva voltak. Ugyanakkor a kórház számára 1905. utolsó néhány hónapja jelentős eredményeket is hozott. Már az év elején intézkedési terv készült a célból, hogy a kórházba bevezessék a villanyvilágítást. Az év végén a Képviselőtestület november 16.-i ülésén a következő határozat született: "A város Képviselőtestülete elhatározza, hogy a városi Kolos Kórház villamos világítással láttassék el, oly Boltizár józsef 45