Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

Gönczy Bélát, Áldori Mórt és Hüke Kálmán dorogi bánya és körorvost, tiszteletbeli járási orvos lett Röhrich Béla és Deutsh Ármin is. Moskovics Béla az annavölgyi bányatelepen kezdte meg működését, Grósz Miksa bajnai körörvos pedig, ekkor szerzett tisztiorvosi képesítést. Konrád Rezső halálával megüresedett a pilismaróti körorvosi állás. Ezt Szilágyi Bertalan visegrádi orvos töltötte be. Az év vége előtt Berényi Gyula is tiszteletbeli megyei főorvos lett. Őt többen szívesen látták volna a tényleges megyei főorvosi poszton, de azt végül Seyler Emil nyerte el. 1904. augusztusában a helyi lapok megemlékeztek Haugh Lampert haláláról. (31) Haugh doktor évekig volt a régi Kolos Kórház alorvosa is. Beadta pályázatát az igazgatói posztra is, de az eredményhirdetés előtt azt visszavonta. 1839-ben született Esztergomban, apja is orvos volt. A diploma megszerzése után 21 évig a Metternich uradalomban dolgozott, majd szülővárosában telepedett le. Végül is Vándor Ödön érkezésekor el kellett hagynia a kórházat. Nem lett városi főorvos sem. "Eletének nevezetesebb momentumai nem voltak." -írta necrológjában az Esztergomi Lapok. 1904. augusztus 2-án "vizibetegségben" hunyt el. Halála után a Képviselőtestület új kerületi beosztást készített: "a város területét 2 orvosi körzetre osztják fel, oly kép, hogy az I. kerület - a régi város - a II. kerület pedig Szenttamás, Víziváros, Szentgyörgymező volt községek együttesen képezik." (32) Az I. kerület orvosa: Áldori Mór, a Il.-é Berényi Gyula lett. Haugh doktor volt korábban a 3. körorvos. Most özvegyének 200 korona gyorssegélyt és 500 korona nyugdíjat állapított meg a Képviselőtestület és Margit nevű lányának 18 éves koráig havi 60 korona nevelési pótlékot biztosított. (33) Összességében azt lehet mondani, hogy az új kórházban a gyógyító tevékenységet sikeresen tudták beindítani, de a kórház adminisztrációs munkái csak nehézkesen, vontatottan álltak össze rendszerré. Az Esztergomi Lapok 1904. február 25.-Í száma szóvá is tette, hogy "a kórház ügyei a városházán intéztetnek el... a városi pénztár kezeli a kórház pénztárát s a kórházi könyvek vezetésére egy külön könyvelő alkalmaztatik. A számvevőnek szintén nem csekély dolgot ad a kórház gazdasági tevékenységének ellenőrzése...s a pénzügyi osztályt a gyógydíjak behajtása terheli". Egyre többen panaszkodtak arra is, hogy a kórház nem fizeti rendszeresen a beszállítókat és azoknak hosszú hónapokon át kell várni a pénzükre. Az Esztergomi Lapok Osváth Andor tanácsjegyző urat kérte fel a kérdés megválaszolására: "Köztudomású dolog - mondta a tanácsjegyző úr - hogy a törvényhozás az 1898 évi XXI.t.cz. keretében aként intézkedett, hogy megszüntette a vármegyei betegápolási alapokat, szervezte az országos betegápolási alapot s meghatározta, hogy 40