Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

Az oroszok december 26-án érték el a várost, és bevonultak a kórház területére is, mely most már a frontvonalba került. December 30-án a légitámadás nem kímélte a kórházat sem. Találatot kapott a szülészet, a praetuberkulotikus osztály, megszűnt a villany, vízellátás és a fűtés is. A kórház ablakai betörtek. A betegek jelentős része légópincékben lett elhelyezve. Itt történtek a műtétek is. (176) A nyilas uralom hatalma végén még elrendelte a kórház nyugatra költöztetését. Eggenhofer Béla ezt megoldhatatlannak tartotta, és erről tájékoztatta is a belügyminisztert. A kórház igazgatóját Sárvárra rendelték és felmerült a felelősségre vonásának a gondolata is, de ezt a háborús események szerencsére már nem tették lehetővé. (177) 1945. január 5-én a szovjet csapatokat kiszorították a városból és másnap a németek visszafoglalták Esztergomot. Február 19-én amerikai légitámadás érte a várost. 81-en haltak meg 38 súlyos és 98 könnyebb sérülés volt. Március 19-én a szovjet légierő bombázta Szent István városát. (178) Esztergom 1945. március 23-án szabadult fel. A kórházban összesen 1124 sebesültet ápoltak. Eggenhofer 1945. nyarán 4 heti szabadságra kényszerült, mert annyit dolgozott, hogy kezein röntgen által okozott sebek keletkeztek. Hogy a város miként élte meg a felszabadulást, arról Murányi István városi tiszti orvos jelentéséből nyerhetünk némi információt: "1945.1. 1-től Ili. 31-ig a város front volt. Az állandó bombázások és betörések alatt az egészségügyi szolgálat és a kórház a legszükségesebb mértékben működött. A lakosság ezen 3 hónap alatt pincékben lakott. Sok tetves és riihes, kevesebb bélhurutos beteg volt. A gőzfürdőkben kényszerfürdetést és tetvetlenítést rendeltem el. Április hónapban behurcolták a kiütéses typhust. Utazási korlátozást és az érkezőinduló utasok orvosi vizsgálatát rendeltem el." (179) A front elvonulásával május 3-án megalakult a kórházban az első üzemi bizottság. Ennek később Tingyela Mihály lett a titkára. O és a párttitkár is támogatta Eggenhofer Béla igazgatót, aki saját házában alakított ki egy 12 ágyas Gyermek Osztályt. Ezért a Kórházbizottság jegyzőkönyvben mondott neki köszönetet. A város vezetése természetesen megváltozott. Sudár józsef távozása után egymást váltották a vezetők, míg végül május 16-án, az orosz parancsnokság hozzájárulásával Hajdú György lett a polgármester. Ő- bár párttag volt - az egész város polgármestere szeretett volna lenni. Ezt a párt nem bocsátotta meg neki. (180) A megyei tiszti főorvosi teendőket ekkor Rády Ödön látta el. A kórházban nagy nehézségek árán indult meg az újjáépítés. Az élelmezés biztosítása jelentette a legfőbb gondot. Tehenet vásároltak, nyúltenyésztésbe fogtak. Kijavították a víz és fűtési rendszer sérüléseit. 1945. nyarán a Kórházbizottság javasolta, hogy a praetuberkulotikus osztály újjáépítése után Gyermek Osztály legyen. 138