Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

Vér bilirubin 1.5 pengő Egyszeri vizelet vizsgálat 1.5 pengő Zondek-Ascheim terhességi vizsgálat 8.0 pengő Occult vérzés székletből 1.0 pengő Frakcionált próbareggeli 1.0 pengő Július 3-i ülésen véglegesítették Galgócz András II. o. altiszt / kapus / nyugdíj kérelmét. Munkaviszonyát 1903. március 1-től ismerték el, és 226 pengő 70 f. nyugdíjat állapítottak meg számára. Az év második felében a háborús események alapvetően megváltoztatták a békeidőkre emlékeztető városházi munkát. A nyilas belügyminiszter leváltotta és Mármarosszigetre helyezte dr. Etter Jenő polgármestert és helyére Sudár Józsefet nevezte ki. A hadi események a kórház életét is alapvetően meghatározták. Átmenetileg hadi kórház lett az érseki szeminárium és az új praetuberkulotikus osztály épületébe is sebesültek kerültek. Az 517. sz. hadikórház tovább települt nyugatra, csakúgy, mint az 5. sz. szegedi honvéd helyőrségi kórház, mely a ferenceseknél volt elhelyezve. A nem szállítható sebesültek a Kolos Kórházra maradtak. Amikor a belügyminiszter a Vörös Hadsereg közeledtére elrendelte a város és a kórház részleges kiürítését, a Kolos Kórházban a korábbi 300 fő körüli beteglétszám már 800 fölé emelkedett és a többségük szállításra alkalmatlan sebesült volt. (174) Ma már nehezen elképzelhető, milyen heroikus munkát végzett a kórház személyzete ezekben a hónapokban. A kórházba menekült orvosok is jöttek. Obal Ferenc / 1916- / Kolozsvárról érkezett - később Szegeden lett fiziológus professzor - / és bekapcsolódott a kórház életébe is, nevezetesen laboratóriumban dolgozott. Az ő asszisztense dr. Mailász Tiborné volt, aki Obal távozása után is 1950-ig labor munkákat végzett. Schnitzler József is operált Esztergomban, és mint Kossuth-díjas mellkas sebészre emlékezhetünk rá. Dzsinich Antal egyetemi magántanár Újvidékről vészelte itt át a háború utolsó hónapjait. (175) 137 Oravecz / Ortay / Gyula