Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

ugrásszerűen fejlődött. Korsze­rű vizsgálati módszerek terjed­tek el (CT, MRI, laparascopiás, endoscopos műtétek...) Aztán ezek lerövidítették a kórházi ke­zelések idejét és óhatatlanul ki kellett derüljön: Magyarországon sokkal több ágy van a szükséges­nél. A baj az volt, hogy a csök­kentést tervszerűtlenül hajtották végre. Az ágyszám csökkentések, a ra­cionalizálás egyben spórolást és ésszerűsítést is jelenthetnének, mégsem ezt látjuk a magyar egész­ségügyiben. - Pedig vannak szakpolitikusa­ink és a szervezéssel foglalkozó szakembereink. Nekik kéne utá­naszámolni. Mint kívülálló lai­kus csak egy példát mondanék. Amikor az osztályon áttértünk az artroszkópiára, és a korszerű módszerekre melyek a kórházi ápolási napokat lényegesen lerö­vidítette, a főorvosi értekezleten önként lemondtam 6 ágyról az urológia javára, a kórház érdekét szem előtt tartva. Nem sok köve­tőm akadt! Mennyire érzed elismertnek a traumatológia munkáját kórhá­zunkban? - Nem panaszkodhatok. Régen a szponzoroktól nagyon nagy se­gítséget kaptunk, ezért minden fontosabb műtétet előbb végez­tünk el, mint a megyei osztályon. Persze ezekhez az eredmények­hez olyan kollegák kellettek, akik hajlandók voltak adott esetben megtanulni az új műtéti eljáráso­kat. 30 évig vezettem az osztályt. Voltak sikeres és kevésbé sikeres időszakaink. Elismertségünk úgy hiszem megfelelő. Nem csak lokális érdekeket tud­tál képviselni, hisz emlékszem ügyeleti rendszert dolgoztál ki és sürgősségi osztályról voltak elkép­zeléseid. - A központi műtőszolgálatot én szerveztem meg, azóta is műkö­dik. A központi gyógytorna és a baleseti utókezelő megszervezése és beindítása is az én nevemhez köthető. Sürgősségi osztály kiala­kítására is voltak terveim. Az idő engem igazolt, remélem a nemrég beadott kórházi pályázat eredmé­nyes lesz. Milyen volt a viszonyod a me­nedzsmenthez? - Általában minden igazgatóval voltak konfliktusaim, mert én az osztály érdekeit néztem, ők meg a kórházét. Ez a kettő nem min­dig egyeztethető össze. Ha ezek a konfliktusok nem mérgesednek el, és nem képezik sértődöttség alapjait, akkor kívánatosak is le­hetnek. Ahogy kezdtem öreged­ni, ezeket a konfliktusokat egyre nehezebben vállaltam fel. Ez is arra ösztönzött, hogy az osztály érdekében egy fiatalabb, lendüle­tesebb vezetőnek adjam át a he­lyem. 58

Next

/
Thumbnails
Contents