Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.
Előszó
tläf Hogyan lettél családon'os? - Mindig is érdeklődve figyeltem az orvoslás ezen területét. Meggyőződésem, hogy végzéséhez belgyógyászati szakvizsga feltétlenül szükséges. A családorvos nemcsak a betegséget gyógyítja, hanem az embert. Ehhez viszont közelebbi kapcsolatot kell kialakítani a paciensekkel. Hány beteg van Rád bízva, mekkora a praxisod? - Körülbelül 2.000 fő adja a körzetemet. Nálatok a lakosság választja az orvosait? - Eddig igen, januártól azonban körzetesítés lesz. Amikor én beléptem ebbe a rendszerbe, már mindenki privatizált. Szlovákiában régóta működik a több-biztosítós rendszer. Mi a véleményed róla? - Tapasztalataim szerint a többbiztosítási rendszerben te, mint orvos, nem vagy olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint egyetlen biztosító esetén. Nálunk két állami és több kisebb biztosító van. Erezni közöttük a konkurenciaharcot. Az orvosokért versenyeznek? - Szakorvosokért a biztosítók versenyeznek. Amikor ezt a rendszert bevezették, ez volt a cél. Nem 100%-os a rendszer, vannak hiányosságok, de úgy gondolom, jó irányba indultunk. A kezdetekben nem így gondolkodtam, de a gyakorlat azt mutatja, hogv nem volt igazam. Szerintem, amit Ti csináltok - gondolok itt az állami és magánszektor megosztott szerepvállalására - az úgy nem fog menni. Mi viszont azt halljuk, hogy Szlovákiában szívesen visszaállítanák az egybiztosítós rendszert. - Ezt nem az orvosok, hanem a politikusok akarják. A szlovák orvosok körében nincs igazán elégedetlenség e területen. A betegek szempontjából pedig nincs különbség az egy- vagy a többbiztosítós rendszer között. Persze a biztosítók anyagi forrásai is végesek. Az elmúlt időszakban a fölösleges kivizsgálások és terápiák fokozatosan megszűntek, és így egyfajta racionalizálás felé haladunk. Mi biztosítja a kontrollt? - A biztosítókban revíziós orvosok vannak, akik kritikus szemmel figyelik a munkánkat. Itt a Felvidéken, vagy akár egész Szlovákiában jó dolog orvosnak lenni? Milyen az orvosok presztízse? - Nem olyan, amit 1989 után elképzeltünk. A nyugat-európai kollegáinkhoz képest sokkal kisebb mind az anyagi, mind az 200