Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

időtől a Dorogi Kórház igazgató főor­vosa is lettem. Mikor egyesült az esztergomi és a do­rogi kórház? 1970. novemberében. 1972. decem­ber 31-ig az Egyesített Kórházak igaz­gató főorvosa voltam, a mellett, hogy a dorogi belgyógyászati osztályvezetői teendőket is elláttam. Sem a hatvanas, sem a hetvenes évek nem voltak könnyű idők, még is szerencsés veze­tőnek mondhattam magam, mert ezen nehéz időkben két olyan helyettesre támaszkodhattam, mint Szontagh Csa­ba és az őt követő Pák Gábor, az utóbbi jelenleg is, nyugdíjbamenetelem nap­jáig megbízható helyettesemnek bizo­nyult. Hogyan lett Dorogon gastroenterológia, reumatológia és nephrológia? Több mint 30 évvel ezelőtt Wolf­Schindler féle félmerev endoscoppal kezdtem a gastroenterologiai vizsgála­tokat. Ennek a hőskornak már élő ta­núja is volt, Szontagh doktor, aki 1963­ban került Dorogra. 1970-ben kaptuk az első száloptikás endoscopot, és azóta a száloptikás esz­közök mind modernebb változatával­Pák doktorral együtt- többezer vizsgá­latot végeztünk. Amikor 1975-ben, Esztergomban szülészet-nőgyógyásza­ti pavilon megépült, akkor alakították ki Dorogon a szülészt-nőgyógvászati osztály helyén a reumatológiai osztályt. 52 éves koromban reumatologiából szakvizsgát szereztem, azért hogy amit csinálok, ahhoz "jogosítványom" le­gyen. Ebben az időben alakítottuk ki Dorogon az intenzív kórtermet, meg­teremtve az intezív betegellátás alap­vető feltételeit. Ekkor sajátítottuk el Pák doktorral- Pintér József urológus professzor miskolci osztályán, ahol az első művese állomás működött- a peritonealis dialysis technikai, gyakor­lati ismereteit. A vesebetegek acut és chronikus ellátása ezen kezdeti isme­retekre épült, amit azóta folyamatosan végzünk. 1984-ben munkásságom elis­meréséül- szakvizsga letétele nélkül­nephrologiai szakorvosi cím használa­tára jogosultam. Miért volt az, hogy Önnek sok éven ke­resztül egy stabil embere volt csak és nem sikerült maga körül iskolát teremtenie? Erre úgy válaszolhatok, hogy jelen­leg is több orvos van, akik 10-15 éve dolgozik az osztályomon. Visszatekint­ve jó érzéssel gondolok arra, hogy akik itt voltak, azok vagy eredendően jó kva­litású orvosok voltak, vagy még gyara­podtak is sok-sok ismerettel, és ezzel megteremtették maguk számára a szak­mai megbecsülést és a szakmai előme­netelt. Olyanokra gondolok, mint dr. Gréger Ottilia Röntgen osztály osztály­vezető főorvosa, dr. Szontagh Csaba belgyógyászati osztályvezető főorvos, Gvalogh Mária ORFI belgyógyászati másodfőorvosa, dr. Pák Gábor főorvos, aki közismerten utódom lett. Iskolát nem teremtettem, de osztályvezetésre alkalmas kollegákkal együtt dolgoztam. Milyen főnöknek tartotta magát? Nem tudom. Visszakérdezhetnék úgy, hogy milyen embernek ismersz engem. Joviális, közvetlen embernek tartom magam, mindig hangoztattam, hogy a vezetőnek empátiával kell ren­78

Next

/
Thumbnails
Contents