Osvai László: Orvosportrék Esztergomból
Előszó
Dr. Naszlady Attila Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház egyik belgyógyászatának i évtizedek óta, V* fontos specifícitása a kardiológia. Nem kis szelepe van ebben Naszlady Attila professzor úrnak. A Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatói szobájában beszélgetek vele. - Professzor úr, hogyan került pályakezdésekor Esztergomba, és mit jelent az Ön számára ez a város? - Medikus koromban nagy gondot jelentett, hogy melyik specialitást válasszam. Tetszett az ideggyógyászat, egzaktnak tartottam, kicsit hasonlított ahhoz a korábbi vágyamhoz, hogy elektromérnök legyek, de végül nem ebbe az irányba léptem. Esztergomba úgy kerültem, hogy 1956-os szereplésem miatt kizártak az egyetemről, és így végül soron kívül végeztem, ami azt jelentette, hogy egy fél évvel később kaptam diplomát, mint a többiek. Azért zártak ki, mert az évfolyam a Forradalmi Bizottság elnökévé választott. A választás távollétemben történt ugyan, de ez inkább súlyosbító körülménynek számított. Esztergomban akkor volt egy üres állás és elfogadtam a kijelölésemet. A város történelmi levegője egyébként is vonzást jelentett számomra. Korábban csak turistaként jártam ott, dc nagy tisztelője voltam Mindszenty kardinális úrnak. Érthető volt ez a tisztelet, hisz én a Regnum Marianumban voltam hosszú időn keresztül, amíg legális volt, majd mikor illegális lett akkor is. Tehát szívesen mentem Esztergomba és úgy gondoltam, hogy a belgyógyászat elég széles terület ahhoz, hogy ha később más irányú lesz az érdeklődésem ez hasznomra válik. - Kik fogadták Önt akkor a kórházban? - Bárdv Károly volt az igazgató és Rajner János, a legendás Muki bácsi a belgyógyászat, Szigeti Pista bácsi a tüdőgyógyászat főorvosa. Számomra akkor, mint kezdő orvos számára valamennyi főorvos nagy tekintélynek örvendett, mert mindenkiben találtam olyasmit, amit eltanulhattam. Rajner Muki bácsiról igen jó emlékeim vannak. Szeretetre méltó embernek ismertem meg, mondhatom nagyon hamar atyai barátság alakult ki köztünk. Tőle tanultam, hogy hamuval a fejemen közelítsek a beteghez és figyeljek rá. Olyan dolgokat adott át nekem, amelyek nem voltak leírva. A belgyógyászat akkoriban 90 ágyas volt alig 3-4 orvossal. - Kikre emlékszik vissza közülük? - Reményi Antal, Tábori Lajos, Deák Bandi. Kórházi szolgálati férőhely nem jutott mindenkinek külön és mivel a Bandi, bár bőrgyógyász volt, de a belgyógyászatra is ügyelt, így vele kerültem egy szobába, a belgyógyászat második emeletén, a folyosó végén. Ide 5