Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

Dr. Boga Mariann A Szent Margit Kórház régi épületének belgyógyászatán, a főorvosi szobában ülök tlr. Boga Mariann főorvosnővel. O is egyike azoknak a kollegáknak, akik Esztergomból indultak, itt kezdték évekkel ezelőtt orvosi pályafutásukat. Mit jelent az On számára ez a város? - A város két dolog miatt kedves számomra. Az egyik: a fiatalságom, azt a három legszebb évet töltöttem ott, amikor kibontakozott, indulta pályám, amikor első gyermekem született. Ez egy gyönyörű időszak volt az életemben és ez szorosan kötődik Esztergomhoz. A másik, hogy egy különleges hangulatú történelmi és építészeti emlékekben gazdag városra gondolok vissza. Amikor én ott laktam a városközpont, még nem volt új épületekkel beépítve... Szerettem ebben a kisvárosban élni, bár akkoriban kevés lehetőségem volt arra, hogy igazán megismerhessem, hisz időm nagy részét gyermekem mellett, illetve a kórházban töltöttem. - Hogyan került Szent István vávosálm? - Olyan régi időkre nyúlik vissza ez a történet, amiről kevés információi vannak a mai fiataloknak. Akkoriban a rendszer az volt, hogy létezett egy központi gyakornoki státusz, ami azt jelentette, hogy a fizetést a Minisztériumtól kaptuk és a státusz néhány évre szólt. A végzés után a Minisztérium jelölte ki a fiatal orvosok helyét. 1959-ben bár az évfolyam elején végeztem, mégis az Élelmezés Tudományi Intézetben kaptam állást. Ezt egy borzasztó törésnek éreztem az életemben, hisz évek óta arra készültem, hogy betegekkel foglalkozhassak. - Honnan ez az elhivatottság, voltak orvosok a családjában? - Dédapám és nagyapám is orvos volt, tágabb famíliámban is megtalálhatók e hivatás gyakorlói. Érdekes, hogy testvéreim sohasem gondoltak erre a pályára. Az én indulásom is meglehetősen körülményes volt. Középiskolai tanulmányaim után a Dugattyú Gyűrű Gyárból, az esztergapad mellől kerültem az egyetemre. - Ezek szerint az indulása egy úgynevezett káderindulás volt? - Nem ilyen egyszerű a történetem, messzebbre kell a magyarázatért visszanyúlnom. Édesapám vezető banktisztviselő volt, és ez egy foltot jelentett az életrajzomon, úgyhogy az érettségi után nem lehetett esélyem az egyetemre. Az egyedüli mód, hogy bejuthassak, és régi álmomat megvalósíthassam ez volt. Mint jól dolgozó vasesztergályost ajánlottak az egyetemre. Mikor az egyetemet elvégeztem már félidős terhes voltam, tehát az Élelmezés Tudományi 25