Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

Akkor mesélj ezekről is! - Kiskőröstől 26 kilométerre egy sváb faluban Császártöltésen születtem és elemi iskoláimat is ott kezdtem. Anyai nagysziileim svábok voltak. A kitelepítés és a " paradicsom a Szovjetunióba való kihurcolás- gyermekkori emlékeim közé tartozik. Anyám állandóan bujkált egyik tanyáról a másikba. Nagyanyámmal egyedül voltunk otthon, amikor az oroszok jöttek. Emlékszem puskatussal nyitották ki a szekrényeket, bár azok természetesen nem voltak bezárva. Nagyapámat, apámat, nagynénémet, nagybátyámat elvitték a "paradicsomba", csak anyámnak sikerült elbújnia. A kitelepítések nem szekerekkel vagy teherautókkal történtek. Annyit vihettünk magunkkal, amennyi a kezünkbe elfért. így hagytuk el a családi házat. Mindezt csak azért mondtam el, hogy lett volna okom elhagyni ezt az országot. Mégis máig nem bánom, hogy nem mentem külföldre. Mondom ezt annak ellenére, hogy úgy érzem messze nem azt a megbecsülést kapjuk, és itt az orvostársadalomra gondolok, mint ami megilletne bennünket. Családodban ezekszerint nem is volt orvos? - Elsőgenerációs értelmiségi vagyok. Nagyapám és apám asztalos volt, anyai ágon pedig földműveléssel foglalkoztak. A mostani családodban van-e orvos? - Természetesen van! A feleségem dr. Németh Irén, akivel együtt végeztem az egyetemet. Jelenleg már nyugdíjas, de 24 éven át volt vezetője az Esztergom város Közegészségügyi Felügyelőségének. A Fiam más beállítottságú, művészettörténettel foglalkozik, de menyasszonya III. éves orvostanhallgató. Térjünk vissza Szegedre! - Nekem Szeged az "örök város". Nagyon szerettem ott élni, jól éreztem magam. Az egyetemen Jancsó professzor tanította a gyógyszertant, Karádv a kórélettant. Innen indult és lett világhírű Kulka Frigyes. Sebészetet hallgattunk Petri professzortól és Láng professzorra is úgy emlékszem vissza, mint rendkívül szuggesztív előadóra. A belgyógyászatból egy interregnumba kerültünk. Hetényi után voltunk, és mindenki előtt. Varró Vince 1 1 eladása jut eszembe most is. Milyen tanuló voltál? - Jó. Mégis igazi kedvenc tárgyam nem nagyon volt. Először sebész szerettem volna lenni, de erről elég hamar letettem, mert a néhány órás műtéti álldogálást nem bírták a lábaim. Amikor végeztünk, meg kellett pályáznunk az állásokat. Persze, aki közel volt a tűzhöz annak már előre el volt intézve minden. Én DISZ tag voltam még, KISZ tag már nem. így nem is jutott jobb állás. Miért nem? A te munkásszármazásod kitűnő ajánlólevél lehetett. - Azok az emberek, akik akkor a KISZ-t vezették, eleve lejáratták már magukat. Akik a leghangosabbak voltak a MEFESZ-ben 56-ban, néhány 201