Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

kásőr ruhában láttam meg az osztályon és megkérdeztem, hogy ezt hogy képzeli. Választás elé állítottam, hogy fehér köpeny vagy munkásőr ruha. 1 többit választotta. - Mi 11 véleménye egy egészségügyi intézmény élére orvos-igazgató kell vagy tényleg elég valamiféle menedzsel•? - Biztos vagyok benne, hogy orvos vezetők kellenek. A medicinában a piacoló szemlélet katasztrófához vezet. Nem válhat dominánssá. Nem azt mondom, hogy nincs rá szükség, hisz nekem 1986-tól minden betegről egyedi betegszámlám volt egy műpénzzel, melynek soha nem tudták megmondani mi a forintértéke. A gazdasági szorítást ennek ellenére érzem és megélem minden nap a betegágy mellett. - Megváltozott-e Ön akkor, amikor kőrházigazgató Iett? - Sok ember megváltozik, ha magasabb pozícióba kerül. Ennek több oka is lehet. Van az emberben egy természetes idomulás a környezethez. "Az az intelligencia, hogy mennyire tudok egy új helyzethez alkalmazkodni, de ez nem egyirányú folyamat, hisz akkor opportunizmus lenne, hanem kölcsönhatás jellegű, vagyis nekem is befolyásolnom kell a környezetet, ami befolyásol engem." A közvetlen döntéshozásba bevonható embereket jól meg keli válogatni. Ezt persze csak olyan tudja, aki alkalmas a vezetésre. A tanácsokat el kell tudni fogadni. Sokan úgy hiszik, ha valakinek Isten hatalmat ad, annak tehetséget is atl hozzá. Ez nines így. Van egy szubjektív része is a dolognak, hisz van, aki megőrül a hatalomtól. Én egyszer sem pályáztam életemben pozícióra, engem mindig meghívtak. Ha valaki pozícióra pályázik, akkor ő akar lenni valami, ha meghívják az embert egy állás betöltésére, akkor mások akarják, hogy valami legyen. Most is azt mondtam az államtitkár helyettes úrnak, hogy nem fogok pályázni, mert engem a feladat vonz. Ide azért hívtak, mert felismerték, hogy kell a kardiológia. Nem a főorvosi állásra, hanem a feladatra jöttem annak idején a Korányiba. Ha a feladatra vállalkozik valaki, az szolgálatot vállal, ha az állást akarja, akkor hatalmat akar és ilyenkor nagy a veszély, hogy az ilyen ember nem az ügyet, hanem a hatalmat fogja szolgálni. Köszönöm professzor úrnak a beszélgetést és őszintén remélem mód lesz arra, hogy Esztergomban egykori munkahelyén többször találkozzon tisztelőivel. 1990. május 13