Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Persze. Elég sok "régi" embertől sikerült megszabadulnom, ezeknek az embereknek nem tetszem. Amikor ki­derült, hogy polgármester leszek, meg­kérdezték tőlem, mit akarok csinálni. Azt mondtam gyomlálni fogok, mert annyi a gaz, hogy meg kell ritkítani, hisz állandóan nő a dudva. Megpróbálom az embereket rászoktatni arra, hogy ne csalj! ne lopj, és ne hazudj! Ha a 10 parancsolatból ezt a 3-t tudatosítani tu­dom a környezetemmel, akkor már tet­tem valamit. A többi majd adódik. Pol­gármesterségem alatt nem csak az em­berek hivatali problémáiról tudtam, hanem mindig kibujt belőlem az orvos. Emlékszem arra a házaspárra, akiknek honosítási eljárásuk volt, himnusz és ünnepi keretek között, amikor az egyik gyerekük valami miatt elkezdett hány­ni. En elkezdtem tüsténkedni körülöt­te, attól a pillanattól kezdt e már nem polgármester, hanem orvos voltam. Hogyan telnek a nyugdíjas napjai? - Nem érzem nyugdíjasnak magam 95 januárjától, folytatom a magánorvosi tevékenységet. Összegyűjtöttem 200 kártyát és szerződést kötöttem az. OEP­el, így egy 1/2 körzetnek megfelelő te­rületet ma is ellátok. Most, hogy már nem vagyok polgármester visszaválasz­tottak a dorogi környezetvédő egyesü­let elnökévé. Ez nagyon jól esett. To­vább bosszantom az emberek érdeké­ben és a környezet védelmében az ipa­ri lobbyt. L'jra ki van ásva a csatabárd, hadakozunk az égetőművel, a mészmű­vel. Elég komoly csapat van a hátam mögött. Az egészségügyben válság van, mely nem csak anyagi természetű, hanem erköl­csi is. Ali a véleménye egy hosszú, gyakor­latban eltöltött idő és államigazgatási ta­pasztalattal a háta mögött mit lehetne ten­ni? - Rendkívül nehéz kérdés. Az egye­temi végzettségűeknek meg kellene adni azt az. anyagi hátteret, hogy ők normális életet tudjanak élni. Elvisel­hetetlen az, hogy egy kezdő orvos, aki­nek meg van a szakmai ambíciója, szel­lemi igénye ne tudjon magának egy gatyát venni. Ez lehetetlen állapot. Az anyagi nehézségek ilyenformán tönk­re teszik az emberek lelkét is. Sokszor gondolok arra, hogy amikor mindenki szegény volt, a háború után, és a romok között éltünk, akkor mindenki segített mindenkinek. Most, amikor letudnak nyúlni a szegény emberek pénzéért és sajnos az. orvos is rákényszerülhet, ez tönkre teszi az induló ambícióját. Való­di versenyhelyzetet kellene teremteni. Igenis a TB a vízfejjel együtt oszoljon darabjaira és a különböző biztosító tár­saságok bizonyítsák be, hogy lehet va­lamit kezdeni. Mint volt polgármester mondom, hogy nem hittem volna, em­berek ennyire tudjanak ragaszkodni a székükhöz. Köszönöm a beszélgetést 1997. február 128

Next

/
Thumbnails
Contents