Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

nak Volt egv évfolyamtársam, aki a sebészeten dolgozott Kerek Imre. Vele beszéltem meg, hogy a karácsonyi ünnepek alatt megosztva elmegyünk szabadságra. Rengeteget dolgoztam az ünnepek alatt és már alig vártam, hogy haza mehessek. Mire visszajöttem, várt a katonai behívó. 1953. január 15-én kellett jelentkeznem. Páncél kollega civilben vonult ki a Róbert Károly körúti laktanyából, mi pedig egyenruhát kaptunk. Többszázan vártuk, hogy hová kerülünk. Minden kiképzés nélkül rögtön alakulathoz irányítottak minket. Egy őrmester gyakoroltatta velünk a jobbra és balraátot és figyelmeztetett, hogy ha arany vállapot látunk, tisztelegnünk kell, mert különben bevisznek a városparancsnokságra. Nekem szerencsém volt, mert pesti alakulathoz kerültem. Egy kolleganővel kellett másnap a dandárparancsnokságon a legmagasabb rangú tisztnél jelentkeznünk a Kossuth téren. Beléptünk egy terembe, rengeteg tiszt volt ott. Rettentő módon zavarban voltam, de azért jelentkeztem: X.Y. százados úrnál. Az illető egész kétségbe esett. Bevitt minket a szobájába és elmagyarázta: ilyen jelentkezésből még nagy bajunk lehet. Alakulatom a Rákos patak mentén volt. Munkaszolgálatosok voltak- pl. Keresztes Fischer fiára emlékszem- a társadalom kivetettjei. A tisztek úgy oktattak, hogy itt senki sem lehet beteg, mindenki csak szimuláns. Közben minden hónapban 3 napra a Róbert Károly kőrútra jártunk fel kiképzésre. Ezalatt a 3 nap alatt, ha valami történt az alakulatnál, azért mi voltunk a felelősek. Tatán kivégezték az orvosnőt, mert míg nem volt ott ételmérgezés történt az alakulatánál. Ilyen idők voltak. Mikor szerelt le? - Május végén szereltem le. Sztálin elvtárs halálát is ott éltem meg a honvédségnél. Akkor megállt az élet. Budapesten katonai felvonulás volt. Én a Kilián laktanyában voltam ügyeletes. Délután 3-tól, másnap reggelig hozták a részeg tiszteket. Visszajött Eszter go m ha ? - Igen, a Gyerek Osztályra. Nyugodtabb időszak következett, mert már többen voltunk. Csomor Palira és I,ászló Zolira emlékszem. 1954-ben férjhez mentem. Még 2x hívtak be katonának, de mind a két alkalommal terhes voltam. Akkor úgy éreztem inkább minden évben, szülök egy gyermeket csak ne legyek katona. Milyen volt az SO-es években egy várandós doktor nő helyzete? - Akkor 3 hónap volt a szülési szabadság. Főnököm rendes volt, mert még 2 hónapig betegszabadságot engedélyezett. 5 hónapos volt Pali fiam, amikor visszamentem dolgozni. 1956 májusában született második fiúgyermekem. Ezután már nem tudtam volna ügyeleteket vállalni. Először Dorogra kerültem egy idősebb kolleganőt helyettesíteni. Lányom születése után pedig, 1958-tól már véglegesen Dorogon dolgoztam. Először Magyar Karcsi bácsit helyettesítettem, majd 1963-ban megalakult az első gyermekkörzet, melyre Tóth Jóska a Rendelőintézet igazgatója engem hívott meg. Nem lehetett könnyű ezen a területen úttörőnek lenni. 112