Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Iszonyú nagy körzet volt. 5000 ember. 130 újszülött 1 évben, délelőtt délután rendelés, csecsemő-tanácsadás, családlátogatások. Kétségbeesve néz­tem a kartonokat, hogy mikor fogom megismerni ezt a rengeteg embert. Az oltások el voltak maradva, hisz a körze­ti orvos nem tudta kézben tartani. 2 vé­dőnővel az oltások kivitelezése ember­próbáló feladat volt. Szentgyörgymezőn a 2. gyermekkörzetet Nemes Tamás vállalta 1 évig, de belefáradt. 5 éven keresztül ebben a körzetben is én dol­goztam. 15 évig voltam a körzetben, és amikor eljöttem már évek óta minden védőoltás 100%-osan megkaptak a gye­rekek. A legnagyobb elismeréssel kell itt megemlítenem az asszisztensnőm Képes Fcrencné nevét, aki élő kompu­ter volt és a Gyerek Osztály főnővéri státuszából csábítottam magamhoz a körzetbe Maradt ideje a magánéletre? - Sokszor előfordult, hogy a gyere­keket betettem a kocsiba és úgy men­tem a betegekhez. Az apjuk körzeti or­vos volt és ő is rengeteget dolgozott. Alapvetően egy zárkózott ember volt. nem nagyon jártunk sehová. Később az utazás lett a hobbvnk és bejártuk az egész világot Milyen pályát választottak a gyerekei? - Pali kórbonenok lett. Néhány évig Esztergomban is dolgozott. Jelenleg Budapesten a Haynal Imre Egyete­men, Peti szintén kórbonenok a Lapis Intézetben. Menyem az esztergomi Gyerek Osztályon dolgozik. Nagyobbik lányom gyógytornász a kórház Idegosz­tályán, legkisebbik lányom légikísérő lett. 10 unokám van! Sajnos megöre­gedtem. Férjem hirtelen meghalt, egyedül maradtam az Esztergom-tábori nagy házban, melyet nem tudtam már fenntartani. 4 év után vettem ezt a kis lakást Esztergomban. Megbánta, hogy annak idején a gyerek­gyógyászato t választó tta ? - Nem! Nagyon szerettem csinálni, bár rengeteg energia kellett hozzá. 55 éves koromban nem akartak elenged­ni és felajánlották, hogy Dorogon a Rendelőintézetben jöjjek vissza. Ekkor már egészen más volt a helyzet. Sokkal kevesebb munka hárult rám. Mint csoportvezetőnek 6 orvosom volt. Az ő munkájukat segítettem 1992-ig, amikor nyugdíjas lettem. Kérem, szóljon néhány szót a dorogi éveiről, kollegáiról is. - Rendkívül jó volt ott a légkör. Minden hónapban volt egy értekezlet, ami feldobott mindenkit. Jókedélyű, humoros társaság jött ott össze. Miskolczi Zoltán volt a kórházigazga­tó. Később Zsembery Dezső. A mosta­ni esztergomi igazgatóra Szontagh Csa­bára, mint szigorlóra emlékszem vissza. Busszal járt Dorogra és a kezében min­dig angolszótár volt. A gyerekorvos kol­legákkal is jó volt a kapcsolatom. Szí­vesen emlékszem vissza Dávid Anná­ra, Kégel Eszterre, a gyerekosztályon Seres Zsuzsára, aki később a Fertőző Osztály vezetője lett, de jó volt a kap­csolatom a többiekkel is. Soha nem volt közöttünk egy rossz szó se. Segítettük, védtük egymást. Mi a véleményen mai fiatalokról?

Next

/
Thumbnails
Contents