Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

nost, Palkovits Károlyt sokévi börtönre ítélték, de Bánhida plébánosát, Fieba Józsefet a trónfosztás templomi kihirdetéséért megbotozták, s évekre bebörtönözték. Üldözték a nemzeti érzés legkisebb megnyilvánulását is. 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták a kocsi és tatai járást, ez a helyzet állt fenn 1860-ig. A jobbágyfelszabadítás következtében a módosabb parasztok egy része a polgári fejló'dés útjára lépett, a kistelkűek, a volt zsellérek igen nehéz helyzetbe kerültek. A mezó'gazdasági termelés nőtt, az állattenyésztés is fejló'dött. A lótenyésztés fejló'désében szerepe volt a régi hagyományú bábolnai és az újonnan szervezett kisbéri katonai méneseknek. Nőtt a birkatartás, az uradalmak a hatvanas években 100.000 juhot tartottak. A megye művelhető területe 324.000 holdat tett ki, a 100 holdnál nagyobb birtokkal rendelkezők kezén ennek 52 %-a volt. ; A megyében majdnem 5000 iparos dolgozott, Esztergomban és Tatán meghaladta a számuk az ezret. Tatán több gyár alakult. 1856-ban a Bazilika felszentelése, amelyen Liszt Ferenc vezényelte az alkalomra komponált "Esztergomi miséjét", országos esemény volt, az uralkodó is jelen volt. Az 1863-as rossz termést hosszú ideig tartó éhínség követte, Esztergom környékét 1865-ben nagy kárt okozó jégverés is sújtotta. Az önkényuralmi rendszerben épült ki a megyében az első vasútvonal, amely további lendületet adott az ipar és a kereskedelem fejlődésének. 1856-ban készült el a Győr-Újszőny vasútvonal, amelyet 1861-ben meghosszabbítottak Budáig. 1860-ban készült el az ÚjszőnySzékesfehérvár vasútvonal. Esztergomot egyelőre elkerüli a vasút, a Duna túlpartján fut a Pest-Bécs vasútvonal. A kiegyezés után válik a terület meghatározó termelési ágává a szénbányászat. Fejlődik a dorogi bányavidék, s 1896-ban a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. első aknája is szenet ad a későbbi Tatabányán. A szén jó minőségű, vasúti szállítása mind Budapest, mind Bécs irányában olcsó. A bányatársaság gyors ütemben építi ki ipartelepeit, a bányászok szoba konyhás lakásait. 1913-ban már 2 millió tonna szenet termelnek itt. A Duna mentén építőanyagipar alakul ki, Ácson cukorgyár, Ászáron keményítőgyár, Komárom újszőnyi részén lengyár indult meg. 1891-ben készült el az Esztergom-Almásfüzitői vasútvonal, 9