Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

majd néhány évvel később Esztergom közvetlen kapcsolatba került a fővárossal is. 1895-ben elkészült az Esztergomot Párkánnyal összekö­tő állandó híd. A mezőgazdaságnak súlyos gondokat jelentelt a szőlőt tönkrele­vő fdoxéra az 1880-as években. 1910-ben a megye keresőinek 46 %-a mezőgazdasággal foglalko­zott, 19,3 %-a iparral és 12,7 %-a bányászattal. A tatai járásban a bá­nyászok a keresők 26,6 %-át adták. Az első sztrájk Süttőn volt a megyében, a süttői, nyegesújfalui és piszkei kőfaragók az 1890-es években rendszeresen megünnepelték má­jus elsejét, több eredményes bérharcot vívtak. A kilencvenes évek má­sodik felében több helyen jöttek létre a szociáldemokrata párt helyi csoportjai. A tatai szénmedence megnyitását követő hónapokban már sztrájkoltak a bányászok. Jelentős volt az 1903-as Sárisáp-An­navölgyi, az 1907-es és 1912-es tatabányai bányászsztrájk. Az első világháború éveiben először 1917 május elsejét ünnepel­ték meg a megyében, de 1917-ben és 1918-ban már jelentős bányász­sztrájkok voltak Tatabányán. Az őszirózsás forradalom hatására a megyében mindenütt létre­jöttek a nemzeti tanácsok. 1918 decemberében a cseh csapatok meg­szállták Komáromot, 1919 januárjában Esztergom vármegye párkányi járását. 1919. március 22-én érkezett meg a Magyarországi Tanácsköztár­saság kikiáltásának híre, Esztergomban és Komárom-Újvárosban jöt­tek létre a megyei direktóriumok, ez utóbbi később Tatára költözött. Dorogon és Tatabányán a munkástanácsok a széntermelés fenttartá­sán fáradoztak, folyt a Vörös Hadsereg szervezése. Megtörtént az ipa­ri üzemek állami kezelésbe vétele, a nagybirtokon szövetkezetek jöt­tek létre, államosították az egyházi iskolákat. Komárom-újvárosi, győ­ri, tata-tóvárosi és tatabányai munkások kísérletet tettek Komárom el­foglalására, de a túlerő leverte a Komáromba átjutott csapatokat. Esz­tergomnál a Vörös Hadsereg felvidéki hadjáratához kapcsolódva sor került Párkány elfoglalására. A megye területén Császáron került sor ellenforradalmi kísérletre, amelyet még aznap elfojtottak. A Tanács­kormány lemondását követően Esztergomban augusztus 4-én vették át a hatalmat a régi rendszer urai, Tatán augusztus 6-án szűnt meg a megyei intézőbizottság működése, s mindenütt megkezdődött a kom­10

Next

/
Thumbnails
Contents