Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 54 követni. Jul. 25-én 16,000 ember érkezett Budáról a várnak felmentésére, azonban ezeket az ostromló sereg oly vitézül támadta meg, hogy tekintélyes része levágatott, a többi pedig vad futással menekült Buda felé. Ily előzmények után jul. hó 30-án Mansfeld felszólittatá Alit, adná át a várat s akkor szabadon és védelem mellett távozhat el a várörség. Mire a bég, kinek hófehér szakálla igen tiszteletreméltó alakot kölcsönzött, szerényen, de öntudatosan imígy válaszolt: Nincs szándékában a legcsekélyebb kövét sem a várnak átadni, mert meg van győződve, hogy sem a nagyhatalmú szultán, sem pedig Sinan pasa őt segítség nélkül nem hagyják. Ha azonban ez meg nem történnék, ő az ősz haját, melyet itt a várban szerzett, becsülettel és tisztelettel kivánja a sirba vinni. Nem akarja magát sem ama büntetésnek kitenni, melyet olyanok érdemelnek, akik várakat feladnak, de nem is akar ő szultánjához hűtelen lenni. Ali eme határozott válasza következtében annál erélyesebben folyt az ostromlás műve. Aug. 3-án rohamot intéztek a viziváros ellen, melyet délután 3 óráig bevettek. Hogy ebben a városrészben az ostromlók el ne helyezkedhessenek, Ali tüzes golyókkai ezt meggyújtató. A tűz annál is nagyobb mértékben terjedt, mert a törökök sok helyen lőport hintettek el. Aug. hó 4-én, Viziváros elfoglalása után következő napon kölcsönösen 70 ember túzadása mellett Burgan őrgróf ismét tárgyalásra felkérte Alit. Ez a városon kivül ment végbe. Ali a vár feladása iránt tett felszólításra ismét határozott választ adott. Tekintve az ő magas korát, a fejedelmének adott esküjét, elhatározta magát, hogy az utolsó emberéig lovagiasan védeni fogja a várat, kerüljön bár életébe is. Aug. 7-én a vitéz Ali befejezte hősies életét, 82-ik