Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

évében. Ágyúgolyó leszakította egyik karját, aminek következtében csakhamar meghalt, magában a várban temették el őt. Még szept. 2-ig hősiesen küzdöttek a benlevők, de magukat tovább tartani képtelenek lévén, a várat átadták.

1) Szejjid Redseb 1601-ben tartotta kezében az esztergomi szandsákbégi hatalmat, de nem Esztergomban lakott, mert ezt a keresztények birták. Fel van jegyezve róla, hogy ez évben 1200 akcsé zsebpénzt kapott.

2) Különben az esztergomi szandsák nem valami irigylendő jövedelmű állás volt; az 1619. évi feljegyzés szerint a szigetvári 616 ezer akcsét, a szemendrei 548 ezret hozott, az esztergomi pedig 210 ezret jövedelmezett. Sőt azon lajstromból kitűnik, hogy ez volt a legcsekélyebb jövedelmű szandsákbégi állás,

3) azért nem csoda, ha olykor zsebpénzt is juttatott számára a magas porta. Szejjid Redseb basa az 1601-ben szept. 20-án Székesfehérvárott szenvedett vereség áldozatává lett, melynek megtorlására 18 szandsákbég között ő is fejét vesztette. 1595-től 1605-ig, midőn Esztergom a keresztények kezében volt, Szejjid bégen kivül ezekről mitsem tudunk. Midőn pedig 1605-ben a török könnyűszerével ismét Esztergom urává lön, e tisztség újra betöltetett. Midőn Szokolovics Mehmet pasa, hadvezér, Esztergomot 1605-ben kézre kerítette, azt igen rongált állapotban találta, azért elrendelte, hogy Ali pasa vegye át és gondoskodjék arról, hogy a bég felügyelete alatt a vár bástyái kijavíttassanak. E ') Glaupw. u. Warh. Bericht. Zweierlei Newe Zeitung. Ortelius, Kriegs-Empörungen. 1665. 168 kk. 11. 2) Velics, Defterek II. 694. 3) U. o. I. 414.