Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 290 — basa az okmányokban sokszor fordul elő. A budai janicsárok tihajája pedig öt év óta birja Füssöt, melyet tehát 1630-ban kapott. A budai janicsárok tihajája ekkor Ali kiaja volt. Pesten tartózkodtak : Alma tiha Léva mellett levő Kelecsénnek első földesura. Továbbá Kuppán bég Nagv-Valkócznak előbbi földesura és végre Omer, aki Alma tiha után birta Kelecsént. Szigetváron állomásozott Hassan, aki Omer után volt Kelecsénnek ura. Vácra költözött át Esztergomból Amhát, Ludánynak ura és oda való volt lstikari, Podluzsánynak ura. A zsámbéki aga 1633-ban Csejkő-Szőllősnek volt birtokosa. A császár deákja rendesen Konstantinápolyban lakott. Ennek pedig járt olyan adóféle Maroth várostól, ajándékot kapott Németitől. A hódoltsági összeirás gazdag tárháza a törökvilág nyomorúságát tanusitó adatoknak. A szegény magyar népnek naponta előforduló eseményét ecseteli az. Elmondja, miként kell otthonjában fáradni, a betevő falatját is magától megvonni, hogy a telhetetlen ispajának eleget tehessen. Sőt a véginség, melybe őt a szivtelen török földesúr belekergeti, készteti őt, hogy elhagyja otthonát és bujdosni menjen az erdőbe. Nem csoda, hogy a végső kicsigázás a munkás falunépnek is fegyvert ád a kezébe és valami dilettáns vezérnek vezetése mellett sikra jjszáll a törökkel szemben, rendesen saját vesztére. Ily siralmas kimenetelű események gyakran fordultak elő. Esztergom, illetőleg Párkány mellett 1649. október hő 27-én Forgách Ádám keményen összetűzött a törökkel, amiről e hó 28-án Galgócon kelt levelével maga ad tudósitást Batthyáni