Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 227 — nek irományaiból merítették. Későbben vitézül harcolt a fejedelem szolgálatában a csehek és Bethlen Gábor ellen, ü volt az, aki vértesével megmentette II. Ferdinándot a protestánsok szorongatásaiból. (1619. jun. 6-án) Végre Pozsony várkastély ellen megkisérlett rohamnál 1620. okt. hó 8-án elesett. A várkastélyból kitörők az elesettnek fejét levágták. Bethlen, a francia követ közvetítésére a testet kiadta, melyet Bécsbe szállítottak. a hol igen diszes temetést nyert, melyen maga II. Ferdinánd is megjelent.

1) Esztergom ismét török vár. (1605—1683.) Midőn 1605-ben Esztergom ismét a török birtokába jutott, annak vidékére is reátette a kezét és kívánta, hogy a falvak neki meghódoljanak és hódoltságuk jeléül Esztergomba kötelezettségeik lerovására bejárjanak. A zsitvai békekötés XVI. pontja állapította meg, hogy az Esztergom birtokával járó falvak ismét adózói legyenek a töröknek, de a töröknek további hódoltatás eszközlését határozottan tilalmazta. E békekötésnek 1608. márc. hó 28-án kelt megerősítése IV. pontjában ide vonatkozólag igy szól: »Az mi illeti a hodultságot az Esztergom táján valókról úgy végeztük, hogy az pecsétes levelet magyarul Becsbűi, az mely a Zsitvatoroktul való végzésről vagyon, Mátyás herceg urunk akkorra küldje Komáromba, az mikor a követex) Jankó, Allgemeine Deutsche Biographie IV. 719. Iliertenfeld, Oest. Conv. Lexicon II. 8. Legbecsesebb adatokat szolgáltatják: Registral-Akte des Prager HofkriegsRathes. 12*