Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 228 — ket, kik a portára mennek, ö felsége oda küldi és az mint azon levélben lészen megirva, az szerint legyen meg az hodult faluknak állapotja, hogy melyiknek kellessék hodultatnak lenni, s melyiknek nem, és az szerint neveztessenek. A Dunántúl és Felsőmagyarországbeli faluk maradjanak aszerint, az mint a Zsitvatorokbúl való végezés tartja: de addig az falukat újonnan sehol ne hódultassák, se pedig nehéz és képtelen adózással az szegénységet, az kik most hodultak, ne terheljék.«

1) Ez ügynek rendezése bonyodalmas volt és több időt vett igénybe, azért többszöri megsürgetésre adott okot. A budai pasa, akinek területéhez tartozott Esztergom és környéke, ez ügyben szorgalmazó levelet intézett 1(508. máj. hó 9-én Illésházy Istvánhoz. E levél külcime ez: »Az tekintetes és nagyságos vitézlő urnák, Illésházy Istvánnak Trincsen és Liptó vármegye ispánjának etc. Nekem becsületes apám urnák adassék hamarsággal.« Belül pedig a szokásos bevezetés után a pasa igy ir: »Levelében N. innend az mi részünkről embört kivánt az esztergomi hódolt faluknak dolgát elvégezni etc. Jó nagyságos úr apám, ez előtt is hányszor irtam meg nagyságodnak az Zsitvatoroknál mind az faluk felől s mind penig egyéb dolgok felől valamint nagyságoddal végeztünk, abban levén, noha az mi részünkről különben nem lészön: és azért ez dologért nem szükség embörnek mönni. Ennek előtte az Esztergom vára török kezében létében, az meddig a német kezébe esött, az minemű faluk bejártak, azok jiivén s az mölyek penig be nem jártak, azokat nem hivatjuk etc. ') Katona, Hist. Crit. Regum Hung. XXVIII. 795.