Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 209 — hasztotta. Másnap, midőn a törökök az akna ásásához fogtak és a gát, mely a felső vár előtt volt, elégett, amidőn sokan a németek közül vagy megégtek, vagy a sürü füstben megfúltak, a vár megtartásához minden reményüket veszítették, Dampierréhez fordultak, akit az elesett Oettingen helyébe közös megegyezésből a katonák szavazatokkal megválasztottak, hevesen kezdték tőle követelni a várnak megadását. Amit nekik határozottén megtagadott és figyelmeztette őket az esküre, melyet a császárnak és a helynek védelmezése iránt tettek, ne égessék ezáltal a hűtlenség és becstelenség bélyegét a németek nevére. Amit többször komolyan és parancsolólag ismételt előttök. Arra is hivatkozott, hogy tanuljanak tőle, aki minden fizetés nélkül az ország eme hírneves vára védelmezésére önként katonává lett és nem habozik életét is érte odaadni.

1) E közben a török a vizitornyot szállotta meg és a vár ellen irányozta támadását, kivált erősen ágyüztatta a várat, úgy, hogy naponta 600 golyó körül csapott bele, ezek közt több 40 fontos is. (Összesen az egész ostrom ideje alatt 4575 ágyúgolyót lőttek a várba.) Heggel és estve, midőn az imát jelző lövések történtek, éles fütyülés hallatszott a várban, mely a pásztorsip füttyéhez hasonlított. Erre mintegy válaszul a török táborból hasonló fütyölés hallatszott. Midőn ezt a parancsnok megtudta, 100 aranyat igért annak, aki neki a fütyölőket megnevezi, de nem tudott reájönni. E fütyölést valamely árulás jelének tartották.

2) Nagyon járt a hire annak, hogy árulók van') Hist. Libri 512. 2) Ortelius, Kriegsw. 111, 112. 13