Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 210 — nak mindkét részen, akik összejátszanak. Ez ügyről az újvári táborból Bosnyák Tamás szept. hó 8-án ezt irja Illésházynak : »Esztergomot megveszi a török, mert aligha belőle való ellensége nincsen. Mind német pattantyúsok lövik és nyilván beszélik, hogy értelme vagyon az odabe valókkal. Bár inkább a németeké lenne.«

1) A török ostromló sereg is erősen megtizedeltetett, azért Mehemet vezérnek gondoskodnia kellett új csapatokról, a célból csauszt küldött követségben Homonnaihoz és Redeihez, engednének át neki négy ezredet. Őt erre különféle körülmények kényszeritették, többek közt az is, hogy a seregnek zöme, a janicsárok, a Perzsiában kiütött háború miatt visszatérni kénytelenek voltak. A magyar tábornokok amint csak birtak mentegetőztek a kívánt ezredek kiadása ellen. A bajt még inkább szította, hogy Visegrád feladása után az esztergomi várba felvett katonák nejei és gyermekei átpártoltak a törökhöz. Midőn hallották, hogy Ali pasa fővezér néhány nap múlva rohamot fog intézni a várra, e nők gyermekeikkel Dampierre gróf, mint a vár parancsnoka előtt megjelentek s kérték, hogy adná fel a várat. Amit ez nekik kereken megtagadott. Utóbb azután nézetét megváltoztatta, még azon éjjel a várban levő minden zászlótól két parancsnokot és Reichenau Menyhért gróf főhadnagyot magához parancsolta, akik mind megjelentek. Hosszú tanácskozás után, azon okból, mert felmentésre segély nem érkezett, egyetértőleg a várat átadni határozták, ha szabadon kivonulhatnak és három napra fegyverszünetet kérni határoztak. Erre Dampierre és helyettese a bizottság 9 Tört. Tár. 1878. 832.