Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 208 ugyan amint tudtak, de mindnyájan levágattak és az ellenség, övéinek ugyan nem csekély veszteségével a helyet elfoglalta. Német 900 körül esett el, de az bizonyos, hogy az ellenség még egyszer annyit vesztett.«

1) Szenttamás erőd bevétele után azonnal ama sáncok elfoglalásához fogott, melyek az erődtől a Duna felé a város körül voltak. Támadását oly bátran és kitartással tette, hogy a sáncok még az nap birtokába estek. A két százados, névleg Hocheneck Lajos Henrik és Wick a legnagyobb hősieséggel védték a sáncokat. Kétszer kiverték bel ülök a támadókat, de midőn harmadszor is támadtak és övéiknek nagy része elesett, azon sövény mellé vonultak vissza, mely a vár alatt volt és biztosságot nyújtott, mint valami bástya. Itt nyolc napig tartották magokat, mig az ellenség azt rohammal el nem foglalta. A mieink innen a várba vonultak vissza.

2) Istvánfi elbeszélése szerint a törökök Esztergom Vízivárosát igy kerítették kézre. Miután a gátat, mely a viziváros védelmére épülethez való fából készült, felégették (okt. hó elsején) a várost támadták meg és a németek iszonyú vesztesége után elfoglalták. Ezeket a várba vonulni kényszeritették, de menekülés közben is vagdalták, melytől csak a felülről reájok irányzott ágyúk hatása következtében álltak el és vonultak vissza a vizivárosba. Ebben a véres tusában ezernél több németet vágtak le. Köztük (Dettingen gróf a vár parancsnoka. Ennek követje Richán a kapott veszélyes seb következtében csakhamar meghalt. Ezen vereség a németek bátorságát igen lelo') Hist. Lib. 512. 2) Ortelius, Kriegsw. 111.