Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 207 — borba, ott aljas árulást követett el, melynek következtében a török szept. 24~én hajnal előtt, midőn még az őrségbeliek aludtak, sötét ködben megtámadta, belehatolt és kardvágás nélkül elfoglalta az erődöt. A várbeliek ugyan hallottak az erőd felől három, négy lövést, de a sürü ködben nem vehették ki azok jelentőségét és igy mitsem tehettek. Midőn azonban a köd emelkedett, akkor vették észre, hogy az erődön török zászlók vannak kitűzve. Az őrséget a török lemészárolta és holttesteiket a hegyről ledobatta, úgy, hogy az erődtől kezdve egész le a laposságig azok keresztül-kasul hevertek és szánalomra méltó látványt nyújtottak. Az erődben volt öt zászlóaljból alig maradt életben 40 ember.*) Homonnai naplója ezt szept. hó 19-ikére teszi ahol mondja: »Ez napon hozá még hirül Úzi János szolgám, mivel az vezér az Szent-Tamás hegyen levő sáncokat egyetemben nagy erős ostrommal sok jancsár veszedelmivel ma vette meg az Esztergomban levő németektől.«

2) Istvánfi eme ostromot az első ostrom nyolcadára, tehát szept 10-ra teszi, mert ő is Homonnaival már az új naptár szerint számit és azt igy beszéli el: »A nyolcadik nap hajnalán, miután már az ellenség csapatait kiegészítette, az a rohamot nagyobb hévvel mint előbb foganatosította. A katonák bíborosaiknak megígérték, hogy vagy soha többé, vagy mint győztesek térnek vissza. A németek, lehet hogy előbbeni nap az ivásban magoknak többet engedtek, és azért álomtól és bortól elvoltak nyomva. Midőn a felhatoló ellenség lármájára felébredtek, védekeztek ') Ortelius, Kriegsvv. 110. 2) Tudománytár V. 316.