Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— IGO — Esztergomból Pálffynak, hogy a katonaság mind el fogja hagyni a várat, mert zsoldját nem fizetik ki neki. Pálffy dec. hó 8-án jelentette Mátyásnak, hogy a vitézek mind szabadságot kérnek, vagy elfutnak. Ezért Pálffy minden felelőséget elhárít magától. Már ő maga többször kérte saját elbocsájtását, dec. 8-án ismét erősen indokolva sürgette kérelme teljesítését. Mátyás kérelmének 1600. febr. hó 12-én irt levelével helyt nem ád. Az 1600. év elején beállott tél megint csak éhséget, nyomort hozott Esztergomra. A katonák, akik itt maradtak, éhhalállal küzdöttek. Ott, hol 50 embernek kellene a vártán állnia, alig van 10. Eörsi Péter junius hó 25-én kelt levelében tudatja ezt Pállíyval. Március 1-én pedig az inség illustrálására felhozza, hogy Esztergom környékén már nincs ökör.

1) A szarvasmarha országszerte különben is már igen kevés volt, mert az éhhalál már csak azt pusztította el, amit a hajdúk, kiket a nép már haramiáknak is kezdett nevezni, el nem hajtottak. Érdekes dolgokat jegyez fel Istvánfy a hajdúk garázdálkodásáról, amitől az esztergomiakat sem lehet kivételeseknek mondani. Ezek portyázásaik alkalmával elhajtották a paraszt marháját, melylyel az földét művelte, azt híresztelvén, hogy a törököktől vették el a marhákat, úgy hogy azok földeiket többé mivelni nem lévén képesek, végkép elszegényedtek, s igy az adót sem fizették meg. Megsokallotta ezt Nasuff szigeti pasa és parancsnok, azért 1600-ban Ibrahim bíboroshoz fordult, ki Nándorfehérvárnál gyűjtötte össze seregét, hogy Esztergom ellen vonuljon, és hozzá 9 Jedlicska. i. mű. 70G. és 726.