Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

intézett beszédben adta elő a tényállást. Ezt a beszédet közli Istvánfy, melyet NasuíV igy kezdett: »Ha engem az óriási igazságtalanságok és meggyaláztatások, melyeket az átkozott csavargó hajdúk söpredékétől nemcsak én, de mindnyájan a sziget körül szünet néikül szenvedünk, nem kénvszeritnének, nem merném megtenni, midőn el vagy foglalva a leghatahnasb császárunk parancsára Esztergom ostromlására szükséges csapatok és hadi erők gyűjtésével, hogy terhedre legyek.« Azután részletesen elmondja a bajt és az ellen segítséget kér.

1) 1600. március havában a törökök legnagyobb óvatossággal Esztergomig lopózkodtak és a Víziváros kapujára két petárdát szándékoztak alkalmazni, de az örök őket idejekorán észrevették és a merénylők közül bizonyára egy sem menekül, ha az éj setétje őket oltalmába nem veszi.

2) Márc. hó 23-án halt meg Pálffy Miklós, Esztergomnak vitéz kapitánya Vöröskő várában, mint mondják a magyar betegségben, élete 48. évében. E tettdús férfiú elhaltával nemcsak Esztergom, hanem az egész haza is nagy veszteséget szenvedett.

3) Pálffynak, mint az ország főkapitányának, Esztergom mindig szemefénye volt. Kapitánysága korában ez volt a végházak legfontosbika, végbástya, mely a törököt Bécstől elzárta és előőrs, mely a keresztényeknek az utat Buda felé megnyitotta. Pálffynak tekintete mindig Buda felé volt, azért folytonos portyázásaival a töröknek a Budán léteit nehezíteni törekedett. E célra való1) Libro XXXII. 467. 2) Kriegshändel i. mű von Frühling 16(H). his Herbst 1601. 2. 3) U. o. 5. Ortelius i. mű I. 272. 11