Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

(51 illet, és a kiknek azt tenniük legkevésbé volt szabad, csúfos módon az ellenségnek kezébe adták át." Azután az érsek így folytatja levelét: „Esztergomi váramat a templommal együtt, ő felségének kívánatára neki és az ő embereinek a béke idejéig szabadon átengedtem oly módon leendő meg­erősítésére és megvédésére, a mint ez neki tetszik. Nem so­kára azután, hogy Szentséged jóvoltából a megerősítésemért fi­zetendő „annata" elengedtetett, azon törvény alapján, hogy ezen pénzt a várnak megerősítésére fordítsam, ezt egy évtizeden át cselededtem; mivel pedig az én törekvésemhez, ezen helyet szi­lárd falakkal és védművekkel megerősíteni, amire úgyszólván hajlamom van: szentségednek parancsa is hozzájárult, azért a várban és a körülötte levő bástyákon a régiek megjavítására, az ujaknak az alapokból való felemelésére, amint a helynek ki­rályi parancsnoka szükségesnek találta, a benső épületek hely­rehozására és felszerelésére több mint negyvenezer ftnyi össze­get áldoztam jövedelmemből, a min kívül viseltem még a temér­dek kiadást annyi háborúskodás között és azokat melyek reám háramlottak s fejedelmi udvarban. Költségeimmel, a legkomo­lyabb férfiak ítélete szerint elértem, hogy a vár bármily ellenség­nek támadása elviselésére, és bármily fejedelemnek befogadására alkalmassá vált, úgy hogy mondhatom a vár belsőleg és külső­leg méltán látszott általam felépíttetnek. Őrséget bárminő fegy­veres népből tehetett bele ő felsége, vár parancsnokot is ő fel­sége folyton saját választása szerint tartott a várban, úgy, hogy nekem soha sein kellett gondoskodnom a várőrség számáról, hogy elegendő legyen a várban, sem az élelmezés szállításáról, vagy más egyébről a mi ily helyen a legszükségesebb. Ezt az ügyet ő felsége egészen maga számára tartotta fenn, nem minden féltékenység nélkül, mert aminő idők jártak, ez ügyekbe beleavatkozhattam volna. A mint a várparancsnoktól, vagy vár­nagytól hallottam, ki nekem kemény és élelmes embernek látszott, a várban minden nemű élelmiszer, hadi gépek és szerszámok az erődítéshez való anyag, a leghosszabb ostromlás elviselésére összegyűjtve el vala helyezve. Örvendtem, hogy a vészteljes idő­ben, igen kevés, vagy semmi ok sem volt templomom féltésére, fő­kép mivel a kegyelmes nagy Istenben bíztam, hogy e hely, mely kivált az ő tiszteletére van szentelve, az ő kegyelmével, úgy mint előbb is már néhányszor csodálatosan bármily ellenséges támadástól biztosságban és megoltalmazva fog maradni. íme

Next

/
Thumbnails
Contents