Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

60 mennyi katonának hitét sem. Találkoztak hittagadók az 1500-at kitevő olasz, német és spanyol katonák közül egyaránt, amire az birta reá őket, mert megfosztották őket mindenüktől, nejeik­től és gyermekeiktől. Az átadásnak a vétségét a németek, a spanyolokra és olaszokra hárítják, mivel ezek bizonyos Alfieri által elkezdtek alkudozni, a ki kiment a várból és ismét vissza­jött. Az olaszok ezt tagadják és az egész vétséget a parancs­nok várkapitányra tolják, a ki spanyol és jelenleg Pozsonyban van letartóztatva. Szorgalmasan vizsgálják a dolgot, hogy kide­rítsék a valót. Elég az, hogy e hely elveszett és pedig oly idő­ben, midőn azt senki sem gondolta volna. A mi a legnagyobb horderejű esemény." Torniello Fülöp Komárom parancsnoka ugyanonnan auguszt. 22-én ily jelentést küldött De Medicihez: „A törökökről hallom, hogy Esztergomból történt távozásuk után 2000 embert hagy­tak a várban és azt igen iparkodnak megerősíteni. Esztergom és Visegrád környékén mintegy 4000 lovast helyeztek el. De Medici augusztus hó 28-án Klosterneuburgban kelt le­velével tudósította Farnese bibornokot az áruló katonák további sorsáról és így ír : Varkoczot, *) a királyi testőrsége lovas kapi­tányát küldték parancsnoknak Székesfehérvárra. Ama parancs­nok és azok az olasz és spanyol kapitányok, akik Esztergom várában voltak, még le vannak tartóztatva és a pör ellenük még folyik. Nem tudom mi lesz velők. A nevezett várbeli olasz gya­logosok el lettek bocsátva és fejenként egy aranyat kaptak; a miért a németek igen elégedetlenek, mert a várat még meg le­hetett volna menteni." Ha így az olaszok a hínárból ki is csúsz­lak, mégis az emlékezetben el van Ítélve hűtlenségük. Ilyen eli­télésben részesíti Veralló is őket Znaimban, szeptember hó 2-án kelt levelében, midőn mondja, hogy Székesfehérvár oly védelmi helyzetben van, hogy az ostromlást ki fogja birni, ha csak a pa­rancsnokok és katonák nem olyanok, mint az esztergomiak voltak. III. Pál pápát Esztergom elvesztőről maga Váradi Pál ér­sek behatóbban informálta, augusztus hó 20-án kelt levelével melyből az erre vonatkozó részt egész terjedelmében átvesszük: „Ez időben minden józanul gondolkozónak selytelme ellen, esztergomi váramat és egyházamat, azok, a kikhez legkevésbé ') A levél „tíarchocliio" -nak nevezi őt.

Next

/
Thumbnails
Contents