Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - I. Az Ezeréves Város

Buda mellett Esztergom is a magyar reneszánsz művészeti és kulturális központjává váljon. Az érseki könyvtár Mátyás királyéval vetekedett nagyságban és értékben. A békés kulturális fejlődésnek az vetett véget, hogy Vitéz János egyre inkább szembefordult Mátyás király politikájával, s 1471-ben eljutott a szakításig. A király fegyverrel kényszerítette az ősz főpapot, -egykori nevelőjét- meghódolásra, akit megaláztatása egy esztendő alatt sírba vitt. Síremléke ma is látható a székesegyház kriptájában. Az esztergomi reneszánsz építkezések Bakócz Tamás érseksége alatt fejeződtek be. Bakócz érseksége alatt egy időre szabad királyi városi rangját is elvesztette Esztergom : II. Ulászló krónikus pénzzavarában 1502. szeptember 14-én 4000 forintért elzálogosította az érseknek. Végül országgyűlési határozattal sikerült a városnak visszanyernie régi kiváltságait 1518-ban. A török sereg egyik különítménye eljutott a Duna-kanyar váráig is, de mind Visegrádot, mind Esztergomot megvédte a környékbeli nép. A Mohács utáni évtizedekben Esztergom állandó hadszíntérré vált. Az 1500-as évek 2. felében Esztergom török kézre került. Környékét külön közigazgatási területté, szandzsákká szervezték. Balassi Bálint, a kor legnagyobb költője Esztergom visszafoglalásáért vívott harcban vesztette életét. 12